Ebben a bejegyzésben sirályok lesznek a főszerepben, de kisebb szerepekben kis kócsag és billegető cankó is felbukkan. A madarak tátott csőre a meleg miatt van, de néhány képen beszélgetnek rikácsolnak azért nyitott a csőrük. A sárgalábú sirály négy korcsoportos, nagy termetű faj. A négy korcsoport tollazata, csőr és lábszíne jól elkülöníthető a képeken lehet mindegyikből látni  amint a köveken pihennek. Három sirály volt színes gyűrűvel jelölve. Egy horvát gyűrűs öreg madár (469 km) egy évvel ezelőtt méterre pontosan itt láttam, egy fiatal idén jelölték a Hortobágyi halastavaknál (249 km) és egyről még nem érkezett infó. Egy kis kócsag is látható, amint jön-megy a köveken és egy billegető cankó, aki még a kis barlangokba is bekukkant táplálékért.

Egész nyáron nem hagyta magát becserkészni, ma sikerült...  Óvatos madár mindig csak akkor láttam , mikor már felreppent vagy felreppentek (mert pár volt). Végig a revírjük közelében tartózkodtak, most is a környéken voltak. Kopáros rész ,bokros legelő néhány fával.

 A kőgátakon és környékükön mindig van élet a Balatonon. Fontos pihenő és táplálkozó hely a madarak számára. Ilyenkor augusztus közepétől szeptember végéig ritka fajok is felbukkanhatnak akik vonulásuk során kis időt eltöltenek ezeken a helyeken. Kajakkal járom be ilyenkor a közeli kőrakásokat,mólókat. Azt figyeltem meg ,ha a víz felől közelítek akkor sokkal közelebb engednek a madarak nem olyan bizalmatlanok. A hullámzás és a kajak méreteinél fogva nem egyszerű fényképezni és közben a vízi járművet is helyes irányba tartani vigyázni, hogy a technika ne kapjon vizet. Sirályokat, cséreket fotózok, gyűrűket olvasok le ilyenkor és néha ritka madarakkal is találkozom ,mint pl. most. Billegető cankók ugráltak a kövek között jellegzetes billegető tartásukkal, de már messziről észrevettek és elrepültek. A sirályok tátott csőrrel pihegtek és szépen bevártak, hagyták magukat fotózni (képek a köv. bejegyzésekben). Közben a gát tetején felbukkant egy kis madár a köveken ugrált, keresgélt. Elsőre nem figyeltem rá annyira azt hittem egy billegető cankó és úgyis elrepül mindjárt ha közelebb érek. De nem így történt és tudtam képeket készíteni róla, akkor láttam meg, hogy egy nászruhás kőforgató! Kőröl kőre ugrált gyorsan keresgélt, nehéz volt követni és fotózni egyszerre, néhány kép sikerült. Van amelyik képen páros lábbal ugrik előre. A nevéhez híven a kövek repedéseit vizsgálta át gyors tempóban. Itt a nagy méretű kövek nehezek lettek volna számára, de egyébként a testsúlyánál kétszer nehezebb köveket képes megmozgatni. Északi madár messziről érkezik hozzánk, rendszeresen de kis számban, majd vonul tovább a telelő területeire délre az Atlanti-óceán partvidékére akár Dél-Afrikáig is.

  Tartja magát a forró száraz nyár, lassan vége a júliusnak és nem volt csapadék ebben a hónapban! Veszprém környékén még vannak tartalékok a talajban, úgy ahogy még bírják a növények, de pl. a Tapolcai-medencében szerintem kezd kritikus lenni a helyzet. Napraforgó és kukoricatáblák levelei lógnak szárazon, helyenként fasorok,bokrosok kókadoznak a kiszáradás határán. Parti fecske telepet kerestem a környéken és egy murvabányában meg is találtam őket. Örültem,hogy megtaláltam a kicsi kolóniát (25-30 pár talán), de a körülmények, ahol élnek (nem találom a helyes kifejezést) nagyon extrémek voltak számomra. Egy működő bánya hatalmas rakodógépekkel, futószalagokkal, szállító járművek folyamatos jövő-menő forgalmával, szálló porral egy katlanban. A képeken látható fehér murva hegyek, olyan mintha hóhegyek lennének, de nem azok :)). A fecskék az apró szeműre rostált óriás murvadomb oldalában fészkelnek! Az emlékeim szerint a murvaszemek nem kötődnek egymáshoz, ha belenyomom a lapátot omlik rendesen, folynak le a szemek. Hogy lehet ebben közegben járatot, költőüreget ásni? Ezt csak én kérdezem magamtól, mert a madarak nem gondolkodtak rajta, hanem megcsinálták. Másik aggodalmam: a markolós csak a murvahegyet látja, az hogy egy helyen a teteje közelében lyukak vannak fúrva és azon ki-be madarak röpködnek biztosan nem veszi észre. Erős szél fújt ottjártamkor, néha alig lehetett látni a portól. A madarak folyamatosan etettek nem mentek messzire (milyen rovarokat tudtak fogni ebben a porban nem tudom). Néhány költőüregről leomlott a felette levő réteg és nyitottá váltak. A szépen fejlett kis fecskék ott várták az eleséget nagyon helyesek voltak. Jól látszik a képeken mekkora egy üreg, két fióka ücsörgött benne. A lejjebb lévő lyukak még megvoltak etettek a szülők. Úgy gondolom néhány nap múlva kirepülnek és nem lesz semmi gond a kicsikkel a markoló máshonnét szedi az anyagot a kamionokba! Jövőre tavasszal eljövök újra megnézem hová tudnak fészkelni!  Természetesen gyurgyalagok is élnek a közelben (20-25 pld. láttam) a költőhelyet nem találtam a bánya nagy kiterjedése miatt nem jártam be az egészet. A környék nagyon szép pár kilométerre halastó és egy kis bányató is van. A közelben egy darázsölyv is felbukkant.               Veszprémben a Cholnoky-ltp. sarlósfecskéire idén kevesebb figyelmet szenteltem (bocs) ők is befejezik a költést napokon belül, ma már csak kis létszámú csapat érkezett este. Napközben nem lehetett látni őket valószínű távolabbra kell menniük élelemért. A fiókák számára itt is nagyon megerőltető lehetett az épületek felforrósodott falában elviselni a hőséget.

  A kenderikék, tengelicek, zöldikék,széncinegék, a balkáni gerlék, énekes és fekete rigók mindennapos vendégek a kertben. Ismerem a hangjukat ,mikor énekelnek, mikor riasztanak, mikor csak csacsognak. Van egy fekete rigó hím akinek teljesen megtudom különböztetni az énekét a többi feketerigóétól. Van benne egy visszatérő dallam amit csak ő visz bele, de nem mindig, csak időnként. Ha meghallom tudom, hogy itt van a közelben és nem kell meggyűrűzni, hogy felismerjem. Az itatót mindennap újra kell tölteni ebben a melegben ne poshadjon meg a víz, legyen friss innivalójuk és tudjanak fürdeni a madarak. Néha van sorban állás, de a kis cinkék pl. nagyon türelmesek. De térjünk vissza az énekhez a madárhangokhoz. A kenderikék alapból vidám madarak. A párok beszélgetnek egymással, a hím udvarol A tojó válaszolgat teljesen normális. Pár nappal ezelőtt valami megváltozott: a tojó egész nap ugyanazt a panaszos hangot kezdte ismételni. Kiült a kerítésre, aztán átszállt egy faágra és csak szólongatott, a hím is a közelben volt de őt nem hallottam annyit. Eltelt egy nap és talán még egy, a tojó folyamatosan ugyanezt csinálta reggeltől estig és egyszer csak meg lett  mi az oka a furcsa viselkedésüknek. Az egyik tuja bokor tövében leesve egy mesterien elkészített madárfészket találtam, benne egy félig tollasodott fiókával. Valószínű egyik nap erős szélvihar volt akkor eshetett le. (Nagyon titokban készült, mert semmit nem vettem észre, ugyan a madarakat láttam a kertben és a környéken)  Életjeleket nagyon halványan adott nem mozgott. Egy pipettával vizet csepegtettem a csőrébe és ezt negyed óránként ismételtem, a fészket vissza tettem a tuja sűrűjébe és figyeltem történik-e valami. Segített rajta mert mert elkezdett mozogni.  A szülők a közelben voltak ,de nem mentek a fészekhez. Eltelt egy éjszaka, reggelre nem találtam a fészekben a madárkát, eltűnt, kimászott nem tudom... A szülők is befejezték a hívogatást véget ért a történet azóta csak táplálkozni jelennek meg néha.

 Hazánkban három madárfajra (jégmadár, gyurgyalag,parti fecske) tehetjük az élőhelyükre utaló "parti" vagy "partfal lakó" jelzőt. Közülük kettő csak kimondottan partfal lakó a másik vizes árokba  is bevájja fészkét.A parti fecskéről írok néhány információt: Tudományos nevük (Riparia riparia) a parti fecskék kedvelt költőhelyére utal. A riparia szó jelentése egyszerűen parti. Angol neve Sand Martin (homoki fecske) vagy Bank Swallow (parti fecske).Kisebb-nagyobb kolóniákban fészkelnek lágy partokban vagy folyók, patakok és part menti területeken. Az alacsony lejtős, kanyargós folyók és patakok erodáló partjait kedvelik. Manapság mesterséges élőhelyeket,  beleértve a kavicsbányákat, kőbányákat és útvágásokat is szívesen benépesít. Homokfalakba vájt üregekben költ. Folyópartokon, de akár tavak partvidékén, a víz által leomlott partfalakban, valamint a homokbányákban alakulnak ki számára megfelelő nagyságú függőleges fészkelőhelyek. Szinte bárhol megtelepszik, ha alkalmas fészkelőhelyet talál magának. A folyók vízszint emelkedése veszélyt jelenthet a költés sikerére. Leggyakoribb ellenségei a kabasólyom, menyét, nyest, róka és a házi macska. Évente egy vagy két fészekaljat nevel. A fészeküreget kezdetben a hím építi, majd bekapcsolódik a tojó is. A parti fecskék kis méretű fecskék, amelyek fején, hátán, szárnyain és farkán szürkésbarna tollazatúak. A szárnyak és a farok tollazata kissé sötétebb és barna sáv húzódik a mellen. Az áll, a torok, a has és a farok alatti fedők fehérek. A fiatal egyedek felső része bolyhos vagy fehéres lehet, a torka pedig rózsaszínű. A tojásokon többnyire a tojó kotlik. A szülők a fészeküregben alszanak éjjel. Mindkét szülő eteti a fiókákat, és segít megvédeni őket a ragadozóktól egészen 23-25 ​​napos korukig, a kirepülésük után is. A parti fecskék meglehetősen nagy távolságokra vándorolnak, gyakran rajokban más fecskékkel. Szaporodási helyükre kora tavasszal érkeznek és nyár végén távoznak. Kommunikációjuk változatos. A szülők felismerik saját utódaik hívását. A szülők erre válaszolnak, amikor visszatérnek a fészekbe, hogy megetessék fiókáikat. A kapcsolattartó hangjuk reszelős számomra kicsit szokatlan hang. Ha veszélyt tapasztalnak riasztó hangot adnak. A parti fecske kolóniák mérete néhány tíz pártól a többszázas-ig vagy akár ezres is lehet. A fészkelő párok számának megállapításához a parti fecske esetében a számlálás évében ásott üregek számát be kell szoroznunk 0.6-al. Általában a telep 2-300 méteres körzetében táplálkoznak,de természetesen ha kell messzebbről is hordják az élelmet ilyenkor nagyobb mennyiséget gyűjtenek be egy forduló alkalmával. A zsákmány 99.8%-ban rovar, repülő hangyák legyek, bogarak stb.

Környékünkön 2 telepükről tudok, mindkettő kő vagy kavicsbánya területen található. Az egyiket tervezem felkeresni a jövő héten a közelebbit pedig 10 napja látogattam meg (elnézést a pontos helyeket nem írom le). A bánya területén kb. 200 fős kolónia él egy hosszú partfalban (280 lyukat számoltam), egy vizes tocsogós terület közepén. A közelben gyurgyalagok számára is alkalmas fal is található kisebb létszámú teleppel. A  nádas sásos tocsogós részen gólyatöcsök és bíbic fészkelnek. Nem szeretik az idegen látogatókat ,ezt hangos nemtetszéssel fejezik ki. Rögtön felszállnak és egész közel repülve védik a területüket.Egy fehér gólya is keresgélt a vízben.

 Elkezdődött a nyár... Csapadék van bőven a környékünkön, az utóbbi napokban kiadós záporok, néha viharok voltak. Ez látszik is a természetben zöldell minden, színes virágok borítják a mezőket. Veszprémtől keleti irányba indultam el (erre már régen jártam) a terep változatos hol fenyvesek között, hol dolomit gyepes területen visz az út. A terep dimbes-dombos  egymás után jönnek az emelkedők ill. a lejtők. Útközben több tó is van, az elején két nagyobb halastó, majd eldugva kicsit távolabb még két kisebb tó is található. Először a fenyvesben halad az út kellemes gyanta illat lengedez a fák között, majd kelet felé haladva később átvált kopáros gyepes dombokra fennsíkokra. Szép a kilátás a Bakony irányába (helyenként a lőtér azért berondít a látványba) és vissza tekintve Veszprém is jól látszik. A bánya mellett hant madarat, a tisztásokon erdei pacsirtákat láttam, a levegőben gyurgyalagok és sarlós fecskék is felbukkantak szép számban. Útközben még a Séd-patak keresztezi az utat de van felette átjáró. Hajmáskérre érve változik meg teljesen a terep, eltűnnek a fák, bokrok és csak a gyepek maradnak. Itt is gyurgyalagok, molnárfecskék voltak a levegőben Megjelent egy villámgyors kabasólyom nagy riadalmat okozva, akciója végét nem tudtam megfigyelni. A fűből időnként mezei pacsirták emelkedtek énekelve és ahogy őket figyeltem vettem észre egy karcsú madarat az egyik dombon amint a sziklán nézelődött. Parlagi pityer volt.. Reménykedtem,hogy fogok találni és szerencsére sikerült!  A környéken Királyszentistván melletti területeken ismerek költőhelyét ami kinézetre teljesen ilyen mint ez ahol most jártam. Ezeket a helyeket kedveli. Nem túl feltűnő színű madár (homokszínű) ami itt ebben a környezetben nem is lenne szerencsés, jól el tud bújni a fűszálak között. A parlagi pityernek nagy revírre van szüksége,mert a kopár vidéken a kellő mennyiségű táplálékot nehezebb beszerezni. Pókokat,rovarokat, csigákat eszik. Általában kihúzza magát egyenes tartással ül , de még szaladgálás közben is. Óvatos madár nem engedi közel a kíváncsi madarászt, hamar felrepül és messze repül kell egy kis türelem a becserkészéséhez. A képeken a tájat is megmutatom a madarak mellett.

  Az énekes madarak nagy része évente kétszer költ április és július között, tehát még igencsak a közepén vagyunk ennek a fontos időszaknak. Nagyon sok tényező tudja  akadályozni a költés sikerességét. Leginkább az időjárás és a környezeti tényezők tudják befolyásolni hány fiókát tudnak sikeresen felnevelni. Sokszor számomra furcsa helyen építenek fészket, de ez az ő döntésük és megoldják. Tegnap egy énekes rigó fészkére bukkantam véletlenül: Kerékpározás közben bizonyos helyeken megállok, kicsit félrehúzódok takarásba és várom a történéseket, amik szerencsére szoktak is lenni. Először előbukkant egy szürke légykapó, aztán jöttek sorban kék és széncinegék, csúszka és nagy fakopáncs. Normális erdőszéli közösség. Seregélyek már nagyra duzzadt csapatokban dőzsölnek a cseresznyefákon, jó világ van ilyenkor! Egy surranó madárra lettem figyelmes, amint gyorsan ágról-ágra reppenve ment a fákon. Körbe repült engem és néhány méterre felettem az útra belógó fa ágvillájába repült be csőrében hatalmas köteg gilisztával. Énekes rigó volt és a tojónak hozott ennivalót aki fészken ült. Nem az erdő sűrűjét választotta, hanem a fák között vezető murvás útra 2 m-re belógó hintázó faág villájába. Teherautók is járnak erre, szóval nem egy nyugis hely.  Alulról oldalról  szinte semmit nem látni csak én tudtam kiszúrni:) Képeken mutatom.. Van egy honlap ahol fészek kamerákon lehet nyomon követni különböző madarak fészkelését. Baglyok, ölyvek... sokféle nem sorolom. A vörös vércse költése érdekes számomra annak okán, hogy itt a környéken kirepültek már 1 hete a vércse fiókák (6!) míg a kamerázott fészekben még csak pelyhesek. Ekkora eltérés is van a költések között. Sokfelé látok már repülni tudó fácán csibéket, kirepültek a hantmadarak és a cigánycsukok is. A cinkék is összeverődnek csapatokba együtt járják a bokrosokat erdőket, így sokkal biztonságosabb. Kb. 30-as csapatukkal találkoztam amint időnként kirepültek fürödni inni a pocsolyákba. Idén még nem sikerült jó képet készíteni vadgerlékről nem hagyják fotózni magukat...

 Telnek a napok véget ért a május... Amerre járok mindenfelől kéregető fiókahangokat lehet hallani. Kirepült a házi rozsdafarkú első fészekalja,a seregélyek is már nagy csapatokba kezdenek verődni, a cinke félék fiókáit sokfelé látni sorolhatnám. Mai képeimen többször is látható, amint valamelyik madár szülő csőrében táplálékkal megy etetni a fiókákat, csak amikor engem észlelnek megvárják, míg messzebbre megyek. Mezei és erdei pacsirta, mezei poszáta látható csőrében jókora ennivalóval. A hím hantmadarakkal nincs szerencsém, nem sikerül őket lencsevégre kapnom.  A képeimen kizárólag tojó példányokat lehet látni, egyiküket szépen meggyűrűzték. A fém gyűrű mellett színes műanyagot is használnak madarak gyűrűzésekor, így távcsővel lelehet olvasni nem kell befogni őket. A képeimen látható madarat egy Veszprém környéki kőbányánál gyűrűzték  áprilisban és én is ott fotóztam a napokban. Már nem az első gyűrűs hantmadár megfigyelésem , de erről tudtam meg a jelölés alapján az adatokat. Veszprém környékén legalább 6-7 revírjüket ismerek, szerintem stabil az állomány. Az erdei pacsirták is kedvelik a hasonló tulajdonságú költési helyeket,kopár sziklagyepek,kőbányák meddőhányói stb. Nagyon óvatos madarak a pacsirták és a hantmadarak is, nehéz őket megközelíteni de ez elmondható a madarak többségéről természetesen. A bánya környékén találkoztam búbos bankával, vörös vércsével, tövisszúró gébiccsel, kenderikékkel, kakukkal, mezei pacsirta kimondottan sok volt. Felbukkantak mezei nyulak és egy éhes róka is. A záporos zivataros időjárás miatt kevesebbet voltam kint terepen,de bepótolom, ha kisüt szépen a nap...

A madarak mellett ismét növényeket is fotóztam (nem a bányánál). A képeken jól sikerült gyomirtózás látható, amint egyetlen pipacs tudott előbújni a nagy zöld búzatáblából. A többi képen tornyos vitézvirág látható most virágzik a környékünkön bizonyos helyeken ez a feltűnő szép, ritka virág. Természetvédelmi oltalom alatt ál értéke 10000Ftl:

"A vitézvirág vagy tornyos sisakoskosbor, tornyos vitézvirág a kosborfélék családjába tartozó, főleg Délnyugat-Európában elterjedt, feltűnő virágzatú orchideafaj.A vitézvirág 15–50 cm magas, lágyszárú, évelő növény. A föld alatt két megnyúlt ovális alakú gumója van, amely a többi kosborfajhoz hasonlóan gombákkal áll gyökérkapcsoltságban. Alsó levelei szálas-lándzsásak, párhuzamos erezetűek, maximum 25 cm hosszúak. A szárlevelei jóval rövidebbek, nem feltűnőek. Szára egyenes, felálló, nem elágazó." Wikipédia

 Veszprémtől délre többfelé láthatunk gyümölcsösöket. Meggy, cseresznye,kajszi szépen művelt ültetvényei gondosan körbe kerítve. A kerítések oszlopaira madárodúkat helyeznek ki valószínű, valamilyen a telepítésre vonatkozó szabályokat próbálván betartani. Helyenként minden második oszlopra tettek, van ahol ritkábban ,körben a kerítés teljes hosszában. Megmondom őszintén kicsit szkeptikusan szemléltem ezt az odú telepítési szisztémát mivel a gyümölcsös belső területein ésszerűbb lenne a z elhelyezésük, de érthető, hogy a kerítésre a legegyszerűbb és nincs útban a munkálatok során. A madarak viszont nem szkeptikusak, főleg nem a mezei verebek! A kerékpár út közvetlen a meggyes kerítése mellett halad el és az odúkból hallani a fiókák zajos csiripelését. persze nem mindegyik, de meglepően sok odú foglalt. Most már kerékpározás közben erre is figyelek, hány helyről hallok madárhangot.                                                                                                                                                                       Előző bejegyzésem szereplői a poszáták voltak, ma a tövisszúró gébics. A tövisszúró szerepelt már és fog is még szerepelni blogom oldalain, mivel szinte naponta találkozom velük kint a mezőszéli bokrosokban. A hímeket látni általában, meg halljuk is éneküket, a tojók rejtettebben élnek, ilyenkor már a fészek körül foglalatoskodnak. A fészek sűrű tüskés bokor mélyén bújik meg a, a tojó ül a tojásokon a hím eteti. Villanydrótról, kinyúló faágról figyeli a környéket  és innét hirtelen lecsapva szerzi zsákmányát főleg rovarokat, nagyobb bogarakat. 

 Nem minden mezőn élő poszáta mezei poszáta. Például a karvalyposzáta mezei poszáta és természetesen a mezei poszáta is az...logikus:)). A barátposzáta  és a kis poszáta is megtelepszik a mezők szomszédságában található erdősávokban, nagyobb bokrosokban de nem tartoznak a mezei poszáták közé. Ezen kívül az első két fajjal városi környezetben még nem találkoztam, de a másik kettővel már a belváros kellős közepén is, az autók zaját elnyomva énekelve! De most maradjunk a mezőkön. Sajnos az itt élő poszáták állománya megfogyatkozott különféle okok miatt,  de leginkább az élőhelyük eltűnése, változása miatt. Messzire vonulnak (Afrika trópusi részére) valószínű  itt is és a hosszú út alatt is akadnak negatív tényezők. A környékünkön azért található mindkét fajból még többfelé szerencsére. Életmódjuk hasonló, óvatos félénk madarak. A mezei poszáta többször felrepül,de szerintem nem csak énekel, hanem körül is néz közben. ilyenkor persze meglát és elbújik, vagy messzebb repül. Nem fotómodell típus... Éneke jellegzetes nem olyan különleges, riasztó hangja rekedtes. A karvalyposzáta termetesebb, de alkatra hasonló mint a mezei poszáta. Tollruhájuk csinos, de eltérő stílusú a mezei barnásabb, a karvaly kékesszürke csíkos(karvalyos) feltűnő sárga szemmel. Éneke finom, változatos nem túl erős, mikor izgatott cserregő hangot ad. Ha a mezőn járok a madarakon kívül ilyenkor tavasszal a színes virágok is lencse el kerülnek. Találtam egy margaréta "patakot" legalább 80 m hosszú és 2 méter szélesen kanyarog a zöld mezőn. Egyetlen szál pipacs töri csak meg az "egyhangúságot".

 Rozsdás csuk és cigány csuk (akár nyelvtörő is lehetne így egyben kimondva).Gazos rétek, legelők bokrokkal tarkítva a megfelelő élőhely számukra. A rozsdás inkább a nedvesebb vizes helyeket a cigány inkább a szárazabb területek,mezsgyék,árokpartok lakói. Nevük kicsit fura számomra csuk... korábban csaláncsúcs volt, latin nevük saxicola az jól hangzik. Ilyenkor május elején könnyű őket észre venni bokrok tetejére kiülve énekelnek,vagy éppen a fészek közelébe tévedt madarászt próbálják izgatottan elcsalni. A rozsdás csuk Afrikában telel a cigány nem megy olyan messzire Európa déli részén tölti a telet. Színezetük hasonló, de jól elkülöníthetőek egymástól. Mai képeim erről a két fajról készültek:

 Lassan vége a hideg periódusnak, talán visszatalál az időjárás a rendes kerékvágásába. Ma már jóval több helyről szóltak a madarak, nagyobb  létszámban és fajokban is gazdagabb volt felhozatal. Ritkán látható, viszont gyönyörű énekét sok helyről hallható faj került ma az objektívem elé. A sok helyről talán kicsit túlzás de szerencsére a számukra megfelelő élőhelyeken szép számban találkozhatunk a fülemülével, mármint a hangjával... Meglátni már nem egyszerű feladat, mert jobbára a sűrű bokrosokban bujkál rejtőzködő életmódot folytat. Színezete is barnás vörhenyes árnyalatokkal a mellkasa kicsit világosabb. Mai találkozásunk számomra azért érdekes mert képet eddig még nem sikerült készítenem róla. Persze faág belógott, csak alulról lehetett fotózni, közben teli torokból énekelt de ez is szinte csoda, hogy ennyi kép készülhetett. Legalább nyolc-tíz helyen hallottam ma énekelni de lehetett több is csak nem számoltam..

A Magyar Madártani Egyesület minden év április-májusban Fülemülék éjszakája programokkal ünnepli a Madarak és Fák Napját. Az ország több pontján szerveznek  sétát és ismeretterjesztő programokkal várják a résztvevőket! Veszprém Vármegyében két helyen és két időpontban lehet csatlakozni a rendezvényhez:

Helyszín: Balatonkenese, Soós-hegy
Időpont: 2024. április 27. (szombat) 18:00
Találkozó: Balatonkenese, Bajcsy Zs. u., református temető parkoló
Program: madármegfigyelő, természetismereti séta (kb. 2,5 km, 2 óra)
További információ: Kajtár Bence 70/504-1166

Helyszín: Veszprém-Gyulafirátót, Miklád Tanösvény
Időpont: 2024. május 18. (szombat) 17:00
Találkozó: Miklád Tanösvény kezdőpontja
Program: sétával egybekötött madárhang-hallgatás, madárgyűrűzés
További információ: Forintos Ede 30/552-2108

 Erőteljes fordulatot vett az időjárás, a kellemes kora nyári hőmérsékletek után  hűvös február végi időre  váltott. Veszprém környéki mezőgazdasági területeken jártam még a szebb napokon erről készítettem egy összeállítást.  Negatív érzéseim vannak néhány madárfajjal kapcsolatban. Nem igazán tudom eldönteni ,hogy  később érkeznek-e vagy már itt kellene lenniük ,de kevesen vannak egyenlőre. Az egyik a csicsörke a másik a barátposzáta és a mezei poszáta is. Konkrétan csicsörkét egyszer hallottam idén valahol Veszprémben, de nem a környékünkön. Barátposzáta máskor szinte minden sarkon szólt kis túlzással, most mondjuk minden harmadikon vagy negyediken. A mezei poszáta eleve ritkább madár, ismerek revíreket több helyen a környéken, vannak éneklő hímek de mintha kevesebben lennének. Remélem nem jól látom és rendben lesznek a költések. Most nem is folytatom ezt a témát, de visszatérek rá pár hét múlva kibővítve más fajokkal. Képeimen sordély,  kenderike, tövisszúró gébics lesz látható. Képsorozat készült egy falatozó vörös vércse tojóról, amint a hím által hozott pockot elfogyasztja. A zsákmánnyal érkező hím hangjára a tojó kiszállt a költőládából átvette a zsákmányt és egy közeli bokron pár perc alatt meg is ette. Gyűrűs madár, szívesen leolvasnám a számát , de költési időben nem akarom zavarni csak messziről figyelem  majd.

 A hétvégén ismét az ülepítő tavakat választottam madarász túrám helyszínéül. Itt mindig történik valami, főleg vonulási időszakban! A sirályok erősen megfogyatkoztak alig néhány pár mutatkozott a területen, heringsirály már egy sem volt. Helyettük küszvágó csérek (9pld.) repültek át,de nem szálltak le csak körül néztek. Récék közül cigány, üstökös, tőkés és csörgő réce úszkált a tavakon. Bütykös ásóludak érkeztek jellegzetes hangjukat hallatva beszálltak a récék mellé de közelről nem tudtam őket fotózni.Egy szárcsa jött a közelbe, megnézett és továbbállt gyorsan... A parti köveken parti madarak közül  billegető (3pld.) és erdei cankót (1pld.) láttam. A levegőben kis és nagy kárókatonák jöttek-mentek nem túl nagy számban és a rétihéják is aktívak voltak. A sűrű náddal borított tocsogós részen jelenleg a magas vízszint miatt parti madarak nem voltak. Kis vöcsök, cigányréce, üstökös réce bujkált a nád között, de a nap legérdekesebb madara a böjti réce volt. Különleges tollazatával teljesen bele tud simulni a nádszálak közé. Egyik képen hátulról fotóztam ,ott jól látszik a fején végigfutó dupla csík mintha nádszál lenne. Hosszútávú vonulók a telet a trópusi Afrikában töltik.

 Az ülepítő tavaknál jártam a hétvégén, ilyenkor tavasszal nagy a forgalom a környéken. Sirályok jóval kevesebben vannak mint télen voltak, de ilyenkor érkeznek a vonuló és átvonuló fajok mint pl. a heringsirály. A heringsirályt 3 alfajra osztja a szakirodalom: a nyugat-európai (graellsii), a skandináv (fuscus) és a dániai németalföldi (intermedius)-ra. Méretre azonosak a színekben van eltérés közöttük. Igazán elegáns szép tollazatú sirályok, a telet különböző helyeken töltik. A képeimen a fuscus alfaj példányai láthatók, ők a telet a Közel-Keleten és Kelet-Afrikában töltik.Ilyenkor a költőterületekre tartanak visszafelé. Kisebb csapatok szoktak felbukkanni, most 11 példányt sikerült megfigyelnem, de biztos voltak többen is. Volt néhány viharsirály, dankák és más nagy sirályok is. Leszálltak a vízre de túl közel nem engedtek magukhoz így csak távolról tudtam őket fotózni. A nádas szélében üstökös, kanalas, tőkés és cigányrécéket láttam. A  levegőben barna rétihéják mutattak be légi mutatványokat, egy példányt a bokrosban ülve tudtam fotózni. A nap vége felé egy ritkább ragadozó is távcső elé került, egy barna kánya érkezett magasan,de egy  varjú elüldözte. A levegőben vörös gém húzott át ,de nem szállt le.A vízfelület tele volt rovarokkal ,azt nem tudom mik voltak de nagyon sok volt...az utolsó képen láthatóak.

 Ma újra erdei madarász túrán voltam. 17km-es körutat tettem meg Odvaskőtől Kőris-hegyig és vissza. Szintkülönbség az út alatt 805m  fel és ugyanennyi le... A út szinte végig bükkösök között vezetett helyenként más társulások is voltak azért. A fakitermelés nagyon nagy volumenben zajlik, van olyan rész ahol kilométer hosszon az út mentén sorakoznak a kivágott bükkök összevágva nagy rakatokban. Ez a tendencia nem kedvez az itt élő madaraknak, főleg a harkály féléknek. Az út során szerencsére azért még láttam ill. hallottam az erdőlakókat. Sikerült látnom végre fehérhátú fakopáncsot (az első blokkban lesz látható), nagy és közép fakopáncsot, fekete harkályt. Cinke félék,ökörszem,erdei pinty,énekes és fekete rigó, vörösbegy ,kék galamb,csúszka, holló, egerészölyv került még a távcsövem elé. A medvehagyma helyenként már virágzásnak indult, de inkább az odvas keltike illatát választanám. A kőris-hegyi kilátó környékén  szőnyeg szerűen borítja az erdő talaját. A kilátó ma nem tudta betölteni funkcióját.  Nagyon erős szél fújt fent és a szél szaharai eredetű homokkal keveredve teljes homályt okozott a légkörben. Hideg nem volt mert 27°C volt a hőmérséklet, elég extrém április elsejére. Képeimen a madarakon kívül az útvonal szépségeit is megörökítettem.

Bakonybél környéki erőkben jártam a napokban. Medvehagyma zöldellt és a jellegzetes hagymás illat terjengett a levegőben mindenfelé.  Az erdők énekes lakói, a madarak hangja hallatszott minden irányból. A  legaktívabbak a vörösbegyek, csúszkák és az apró ökörszemek voltak, meg persze a cinke félék. Harkályok közül közép és nagy fakopáncsokat láttam, a keresett faj a fehérhátú fakopáncs most nem sikerült.

Az időjárás változékony, a hétvégén megmutatta kellemes napos  és esős szeles arcát is. Ez a két dolog jelentősen kihat a madarak vonulási kedvére. Vonulnak esőben és szélben de ilyenkor kevesebben indulnak közülük útnak inkább pihennek. Természetesen a megfigyelésük is egyszerűbb derült vagy gomolyfelhős időben.  ( A képek nagy része szép időben készült).

Jól kezdődött a madarász túra mert induláskor már meg is láttam a faluszéli mázsaház lakóját egy kuvikot, amint álmosan üldögélt az egyik gerendán. Próbáltam megközelíteni jó fotózási helyzet reményében,de azért annyira nem volt álmos, gyorsan besurrant a pala alá és elő sem jött hiába ücsörögtem negyed órát is a házikó mellett. Tovább indultam a halastavakhoz  mert már metszés közben is figyeltem a légteret milyen a mozgás a levegőben és nagyon jók voltak az előjelek. Több csapatban örvös galambok húztak észak-keletnek, barázdabillegető csapatok, fenyőpintyek és még sorolhatnám. A ragadozókról külön szólnék, mert érkezett vándorsólyom, barna rétihéja, egerész ölyvek..A tavakhoz érve rögtön megláttam az első rétisasokat (ők nem a vonuló kategória, ők környékbeli lakosok). Magasan kőröztek jöttek mentek, néha összetűzésbe keveredtek egymással, különböző korú madarak voltak. Megfigyelésük közben nagy magasságban többször is felbukkantak újabb ragadozófélék pl. vándorsólymok is újra távcsövem elé kerültek, de voltak olyan madarak is amelyeket késve vettem észre és csak gyenge kép sikerült róluk a határozásuk nem sikerült. A vonulás sokszor nagy magasságban történik néha még távcsővel is csak nehezen követhető (elfárad a nyak). Valószínű a légáramlatok kedvező hatását kihasználják és naponta több száz kilométert is haladnak a madarak. A mai képeken rétisasok, egerészölyv és kékes rétihéja látható: a képek minősége a távolság miatt kevésbé jók.

Másnap kiderült kuvikék ketten vannak többször kijöttek a búvóhelyükről ,sőt a hím szólt napközben is. Fotózni nehezen hagyták magukat sajnos... majd legközelebb.

"Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya 2024. február 16-19.-e között szervezte meg az idei év második országos sirályfelmérését. Önkénteseink hazánk 57 élőhelyét ellenőrizték, amelyek közül 24 szeméttelep és hulladékkezelő volt. Az országos sirály-leltárba 9 sirályfaj 50.403 egyede került be."

Ehhez az információhoz kapcsolódva írom mai bejegyzésemet: Nagyon fontos adatok ezek a madarászok számára. Azoknak is akik hivatásos  és azoknak is akik hobbi madarászok mint pl. én.Többször elhangzó kérdés: Mennyi madarat láttál? Sokat... , de ez nem elég pontos válasz. Egyébként nem egyszerű számolni a madarakat, de azért vannak megbízható számlálási módszerek szerencsére. Kezdeném a először a fontos alap dolgokkal: 

  Az időjárás megfelelő legyen, ne legyen erős szél és zavaró intenzitású esőzés vagy havazás, tehát ne korlátozza lehetőleg semmi a látási viszonyokat. Nem árt ismerni a madarak szokásait pl. a vízi madaraknál a reggeli ki vagy az esti behúzás ideje, vagy egy jó táplálkozó hely pl. szeméttelep. Jól megválasztott megfigyelési pont, ahonnét jó rálátás nyílik a terepre vagy a légtérre. Számolás blokk módszerrel: képzeletbeli blokkot kell létrehozni, a blokkban lévő madarak száma kb.20-25 legyen. Ezt kellene a csapatra helyezni és megbecsülni hányszor illeszkedik, végül ezt felszorozni az eredeti blokkban lévő madarak számával.Tök egyszerű:)) Fényképezőgép használata: minél nagyobb látómezöt befogni  az optikába és az elkészült képről otthon megszámolni a madarakat.

Sajnos én nem vettem részt ezen az eseményen, de már most tervezem jövőre biztosan szeretnék. Van egy remek sirályos élőhely Veszprémtől nem is olyan messze, ahol szinte mindig nagy a forgalom és rengeteg a sirály. Január utolsó hétvégéjén jártam ott és akkor is jelentős számban láthattam őket, Számadatokat nem mernék mondani, de több ezer sirály kavargott a levegőben. Csak a levegőben mert leszállni nem voltak hajlandóak, pedig még volt jég is a tavakon. Az időjárás tökéletes volt, tiszta kék éggel remek látási viszonyokkal.

Sok minden eszembe jut ilyenkor, amikor ilyen tömegben látom a madarakat. Honnét, milyen távolról érkeztek hozzánk? Ha tovább repülnek nem szállnak le miért nem? Vannak-e vezérek, vagy megy a tömeg együtt, de a tömeg hogy verődik össze kisebb csoportokból ill. egyedekből? Felülről a levegőből simán felismerik a szemétdepót, szaglás is közre játszhat?

Az a gyanúm valami ragadozó lehetett a közelben mert idegesen viselkedtek szerintem. Különböző alakzatokat vettek fel a magasban, olyasmiket mint amikor a heringek próbálják a delfineket cápákat elbizonytalanítani. Képeimen jól látható van amikor csak egy fehér tömeg (pacni az égen) látszik, a következő fordulásnál sötét feketés folttá változik. A rajba közelebbről belefotózva látszik, hogy többféle sirály alkotja a csapatot, mégis tudják merre, hogyan forduljanak.

A sirály megfigyelés közben függőcinegéket is felfedeztem, amint egy tavalyi fészek körül tevékenykedtek.

  A Séd-völgyben jártam a héten. Blogom névadója nagyon népszerű a veszprémiek körében sportolni vágyók, kutyások és persze madarászok paradicsoma is. Igazából jó lett volna végig menni egészen Márkóig, akkor jól fel lehetett volna mérni a patak környékének "téli" madárvilágát. Azért tettem idézőjelbe a téli jelzőt, mert még csak nyomokban sem hasonlít téliesre az időjárás februárban. Inkább tavaszias, ezt jelzi a képeken látható fekete harkály is amint nagy buzgalommal vési odúját a játszótér melletti egyik fán. Nem az erdő sűrűbb részét választotta,hanem nyíltabb részt ráadásul elég forgalmas is! Magasan legalább 10 méteren lesz keleti tájolással a költőhely. A környéken vannak szép számban cinkék is de más madár nagyon nem mutatkozott.

A pataknak van egy rövid leágazása egy befolyóval ahol nem áramlik a víz és kicsit a növényzet is benőtte. Beszoktam kukkantani ebbe a rejtett zugba mindig, mert récék lehetnek és néha ritkább madarak is felbukkannak. Meglepetésemre most egy karvaly ücsörgött a patakban! Sajnos erős ellenfény volt és nem mertem sokat mozogni sem feleslegesen,hogy ne zavarjam a nyugodt reggeli relaxálásban. Biztos jól látott engem ő is de nem repült el, hanem elkezdett nagy fröcsköléssel fürödni nem semmi látvány volt... Néha megállt körül nézett, újra elkezdett pancsolni aztán egyszer csak elrepült, minden madár elhallgatott egy pillanatra.

 Tartja magát a tél, napsütésben 3°C -ra melegszik a levegő, de éjszaka visszahűl -8°C-ig is,ezért a védett parti sávokban vékony jégréteg alakult ki. Tihanyban a Gödrös egy része is jég alatt van de a hajóállomás környéke jégmentes itt sok a madár. Szárcsa csapatok jobbára, de bukórécék és bukófélék is felbukkannak. Nagy bukók   (10pld.) és kis bukók (17pld.) általában külön láthatóak, nem vadásznak együtt. Ma kis bukókat sikerült fotóznom ha nem is túl közelről, de azért jól láthatók a jellegzetes vonások. A gácsér fehér, finom fekete vonalakkal és fekete szemfolttal, üstökét időnként felmereszti képeimen látható remek frizurája. A tojó fakó barnásszürke fejtető gesztenye barna, pofája fehér. Messzi északon boreális erdőkben, halban gazdag tavak mellett költenek (faodvakban fészkel) nálunk a telet töltik amíg be nem fagy a tó.

A parton is akadt látnivaló egy zöld küllő keresgélt a fák között az avarban. Rég láttam ezért is örültem a találkozásnak.

 A mai nap történéseit két részletben fogom lejegyezni.                                                                                          Fagyos reggellel indult a nap (-7°C), de a napsütés hatására 11h körül már egy fél fokkal átlépte a 0°C-ot. Tihany keleti partszakasza változatos a Gödröstől a hajóállomásig akadós, a partközeli rész sekélyebb sok a kagylópad. A másik szakasz a Limniológiától a yacht kikötőig tart, itt is végig nagy kövekkel van kirakva a part de több a bokor,nádas rész helyenként bedőlt fákkal. Ezen a szakaszon jobban áramlik a víz a délies szél borzolja  nehezebben fagy be és a nap is tovább süti télen. A múlt héten itt két helyen is láttam jégmadarat, most egy húzott át de eltűnt nem került elő újra. Akkor is elgondolkodtam mennyi kishalat tud ilyenkor elkapni, ebben a jeges vízben nem igazán a partközelben mozognak a halak inkább a mélyebb részeken, de ezek szerint van annyi ami neki szükséges a túléléshez.

 A Birding.hu adatbázisából értesültem a múlt hét végén, hogy egy igazán ritka fajt vízirigót láttak pont ezen a területen amit az előbb leírtam. Akkor is jártam ugyan erre, fotóztam a jeget a barátrécéket, a jégmadarat, de a ritka madár nem került a szemem elé. Most is figyeltem a köveket hátha felbukkan és a kitartásomat siker koronázta! Egy fatörzsön láttam meg amint álldogált majd  többször is belecsobbant a vízbe,  lemerült a vékony jég alá is.Csak homályos képek sikerültek, mert a faágak akadályozták a jó rálátást. Próbáltam közelebb menni, de két lépés után kiszúrt és hangját is hallatva elrepült. Elindultam keresni hátha valahol meglesz de több száz méterre egy kanyarban elvesztettem szem elől... Közben néhány szóban elmondom miért ilyen érdekes ez a madár:

Az egyetlen énekesmadár amit vízimadárnak lehet nevezni, mert ténylegesen vízi madár. Olyan tollazata van ami nagyon tömött, orr és fülnyílásait letudja zárni, víz alatt és felett is kiválóan lát (ezt tanúsíthatom) . A táplálékát a víz alól szerzi, különféle gerincteleneket lárvákat. A költőhelyét ami a magas-hegységekben gyors folyású erdei patakoknál van ritkán csak kemény teleken hagyja el kóborolva keres megfelelő telelő területet. Balatoni adata eddig nem volt,  nagyon jó lenne tudni honnét érkezhetett!  A szakirodalom szerint énekel majdnem egész évben én sajnos nem hallottam... A költést korán kezdi ( a hím rakja a fészket) már februárban, ezért talán még 2-3 hétig itt lehet ha jól érzi magát.

Korábban eddig csak egyszer láttam Erdélyben a Békás szorosban a patak felett közlekedve hordta az eleséget a fiókáinak. Most itt a Balatonnál igazán nagy élmény volt látni és a végére 3 és fél óra után képeket is tudtam készíteni. Kétszer megtaláltam de mindig észrevett plussz a jövő-menő emberek  is megzavarták, de megláttam a fehér mellényét egy védett kis öbölben, utána még egy faágra is kiült rövid időre aztán eltűnt már nem találtam újra. Nem tudtam eldönteni amikor a fatörzsön ült a jégcsapokat nézegeti-e vagy a parton 5m-re telefonáló járólelő foglalta le :))

 Akár külön írom, akár egybe a mai bejegyzés erről a két dologról szól. Az idei januárban is majdnem befagyott a Balaton... még meg történhet később, de most ennyire futotta. A parti sávban a kicsapó víz megfagyva, a növényeken  és köveken szép alakzatokat hozott létre. Ezekből készítettem egy összeállítást, persze a madarakat sem hanyagolva. Tihany keleti parti sávjában a Gödröstől a yacht-kikötőig bőven volt látnivaló. Szárcsa csapatok kontyos és barátrécékkel kiegészülve, kercerécék,nagy bukók és sirályok voltak vízen és a levegőben. A közeli képeken jól látható miket hoznak fel a szárcsák és récék a fenékről. Nagyon sok kagyló lehet ezen a több kilométeres széles sávban mert egész télen itt táplálkoznak és a partra vastagon mossa ki a víz a kagyló héjakat.  A kövek között a parton ökörszemek bujkáltak és a vízbenyúló bokrokon jégmadár is felbukkant két helyen is. Nagyon óvatos madarak, nyílt terepen szinte lehetetlen közelre becserkészni őket..

 Egy kis elmaradásom van a bejegyzéseket illetően, a december kimaradt. Voltam terepen és az ezekről készült képekből készítettem egy összeállítást.

A hónap eleje télies időjárással indult, havazással, hideg napokkal. Ez rögtön meglátszott a magevő énekesek létszámán, mivel a terített asztalt belepte a hó és nem volt könnyű az élelemhez hozzájutni. A többszázas csapatok felbomlottak, vagy tovább álltak, a többiek itt maradtak és az őzek által a hó alól kikapart napraforgófejeken keresgéltek. Hamvas rétihéja tojó próbált a hóesésben pocokra vadászni türelmesen bevárva a megfelelő alkalmat. Többszöri levágás után siker koronázta a fáradozását, csakúgy mint a közelben vadászó vörös vércsének. Idén nagyon elszaporodtak a rágcsálók mindenfelé járatokat lyukakat lehet látni előttem is többször átfutottak pl. a bicikli úton. Aztán a hideg napoknak vége lett és azóta enyhe néha tavaszias az időjárás. Az etetőkön változó a létszám, hol több, hol kevesebb a kosztos. Széncinege, kék és fenyves cinege (a fenyvesben barát és búbos is), csíz, zöldike, meggyvágó, vörösbegy, ökörszem, erdei és fenyőpinty, verebek, balkáni gerle, fekete rigó. A rigó dec.30.-án hangosan énekelt alkonyatkor! A karvalyok is aktívak, általában ravasz módon alacsonyan repülve az épületek között, hirtelen bevágódva támadnak nagy riadalmat okozva.

A mezőgazdasági területek bokrain jó eséllyel lehet látni nagy őrgébicseket, amint zsákmányra várakoznak. Képeimen 3 különböző madár látható.