Az MME Veszprém megyei helyi csoportja gyurgyalag-telep élőhely-kezelési napot tartott Tótvázsony határában. Ez magyarra fordítva: ásóval, kapával lapátokkal felszerelkezve, kemény fizikai munkával, biztonságos, jól kialakított fészkelőhely lehetőségének megteremtése. Tavasszal is volt már egy hasonló akciója a csoportnak és már akkor megbeszélték a résztvevők,hogy ősszel folytatás következik. A mai is úgy zárult van még mit tenni, tehát tavasszal még a költési idő előtt szükséges egy kis munka, hogy még több tagja legyen jövőre a kolóniának. Néhány képen bemutatom a jelenlegi állapotot.
A munka után beszélgetés közben egy vörös vércse repült be a fejünk fölé karmai között egy pocokkal. Valószínű nagyon éhes lehetett, mert már repülés közben elkezdte enni a zsákmányt. A vércséknél vagy a kabasólymoknál nem szokatlan, hogy a levegőben elkapott rovart pl. szitakötőt repülés közben elfogyasztja, de pocokkal még nem láttam eddig...
Egy dolog jutott még eszembe ez csak teória: a csalizó hangszóróból ölyvhang szólt éppen és a közelben egy pockot zsákmányoló vércse ettől megijedve repült fel a zsákmányával, mert az ölyvek néha elveszik tőlük. Az látszik a képeken,hogy kutat a szemeivel hol lehet az ölyv és gyorsan megeszi amit tud nehogy elvegyék tőle! De ez valószínű teljesen normális megszokott dolog volt.
Délután még egy Veszprém környéki madarászat is belefért. A napraforgó tarló melletti pocsolyához inni jövő erdei és fenyőpintyeket ( min.40pld.) fotóztam rövid ideig sajnos ,mert egy karvaly megzavarta a kellemes hangulatot. Végig suhant a bokrok között alacsonyan az út felett, azt nem láttam zsákmányolt-e, de az biztos, hogy a pintyeket jó messzire elzavarta vissza sem jöttek. Nagy őrgébics tollászkodott egy bokor tetején , de nem engedett közel.A friss szántásokon barázdabillegetők és egy kis csapat ( 5pld.) házi rozsdafarkú táplálkozott.