Ma megérkezett a belvárosi molárfecskék előörse.Vidáman röpködtek a kellemes tavaszi alkonyatban az épületek felett.Az a 4-5 példány amit korábban láttam átvonuló példányok lehettek, de ezek már a veszprémi madarak!Tegnap délután bokros mezőgazdasági területet jártam be.A mezei pacsirták daloltak mindenfelé,a mandulás aljnövényzetében csicsörke csapatok szedegettek,a bokrosban mezei verebek hangoskodtak.Ezen a területen fészkelnek karvalyposzáták,de még ők kicsit később érkeznek.Barát és kisposzátát láttam néhányat.Kisposzátát volt szerencsém az idei tavasszal Veszprém környékén több helyen is megfigyelnem.A közeli erdősávból fekete és énekesrigók jártak ki a mezőre bogarászni .Jól szemügyre vettem őket de örvös nem volt köztük,sajnos./A szüleim kertjében már fészkén ül a tojó feketerigó./ Láttam vörösvércséket,és egerészölyveket, persze a nemkívánatos szajkók és dolmányosok itt is jöttek mentek.                                                                 A mandulafák virágzása a Balaton-parthoz képest jó egy héttel később kezdődik .A déli fekvésű lejtőkön már el is virágzottak,itt Veszprém határában most pompáznak a legszebben.

Remek tavaszi időjárás volt ma.Délután Füred és Csopak között található szürkemarhás legelőt látogattam meg.Útközben a 73-as útról kicsit letértem és Veszprémfajsz község déli határában elterülő tölgyfás legelőt ejtettem útba.Mindenfelől madárdal hallatszott,nagy élet volt a fák között.Cinegék ,csúszkák,fekete,énekes és léprigók,barátkák,vörösbegyek,füzikék vagyis volt kavalkád.Vadban is gazdag a terület:500 méternként sorakoznak a lesek az erdőszélen.Ide pár hét múlva visszatérek még .                                                              Csopak és Füred között félúton található az elején említett  szürkemarha gulya .Szépen lerágják a füvet és  ezzel hozzájárultak,hogy jelentős ürge populáció alakuljon ki .Azt nem tudom ,hogy természetes vagy telepített állomány,de sikeresen elszaporodtak.A marhák egész évben télen-nyáron rideg tartásban kint vannak a területen.A legelő egyik széle a balatoni nádassal határos.A legelőn csak vetési és dolmányos varjak voltak sergélyek meg barázdabillegetők társaságában.A nádszél sem volt túl fajgazdag.Fitiszfüzikék,függő és barkóscinegék,néhány nagykócsag, barnarétihéják,egerészölyvek .                                    A parti kirándulás után a Koloska-völgybe mentem rövid nézelődésre.Itt hangos volt szintén az erdő a madárdaltól.Erdei virágok illatoztak többfelé /odvas keltike, tavaszi kankalin/ .Az egyik fennsíkon nagy kiterjedésű borókás található.Elég szúrós környék durrant már ki bicikligumim errefelé.Néhány kép a mai túráról:léprigó,erdei virágok,szürkemarhák,egy homályos ürge és a borókás.                                                   

Ma délután az állatkertben jártunk.Éves bérlettel bármikor megnézhetjük kedvenceinket.Meglátogattuk a medvéket nagymacskákat, makikat,tapírokat,a szafari állatait nagy a választék szerencsére.Az állatkertnek nem csak ketrecben ill.bezárt helyen tartott állatai vannak.Nagyon sok az "önkéntes" lakó.Elsősorban a helyi madárvilágra gondolok.A fákon sok odút helyeztek el és nagy részük lakott.Verébkolóniák lakják jórészt, de azért akad cinege és csúszka is.A madaraknak bőven jut táplálék a maradékokból,az elhullott morzsákból,magokból a gyümölcsökből.Ilyenkor tavasszal az énekes madarak dalától hangos a környék.Egy pillanatra eszembe jutott ,hogy a látogatók észreveszik-e a szabad állatokat is vagy csak a ketrec lakókkal vannak elfoglalva.A szafari tavára járnak inni az erdőből is a madarak.Itt is lehet akár ritkább fajokkal találkozni.Ma barázdabillegetők,tengelicek,rigók voltak.

Nagyon jól érzi magát a Gulya-dombon a fekete kökörcsin.Ilyenkor kezdi bontogatni bimbóit a köves tisztásokon.

"Egy fecske nem csinál nyarat" de kettőnek sem sikerült ma.A Vár felett láttam ma két molnárfecskét nem volt nálam távcső,magasan voltak és az épületek miatt hamar  szem elől tévesztettem őket.Egyébként a füstik alacsonyabban vonulnak inkább tapasztalatom szerint,ezért is esélyesebb a molnár.Ma igazán nem madarásztam csak ha már a szabadban voltam, szokásomhoz híven kémlelgettem az eget.Délután pl. Balatonfüreden nézelődtem.Ölyvek,barnarétihéják,nagykócsagok,feketególya és volt amit nem tudtam beazonosítani.Nagyméretű sötét színezetű ragadozó volt néhány szárnycsapás után rövid siklás, magasan repült d.ny.felé.Számomra ismeretlen repülési mód.Legközelebb talán kiderül milyen fajta!A palóznaki kormorán gyülekezőhely teljes kapacitással működik.Vegyes csapat de sok a kiskárókatona.Az alvófák hófehérek a rengeteg ürüléktől.Jól elütnek a víz kék színétől még Tihanyból is látni!Láttam három cigányréce csapatot a víz felett gyorsan átrepülni.Gyarapszik a balatoni állomány remélhetőleg.Voltak dankák,barázdabillegtők is, szép légibemutatót tartottak,a barátkák pedig zenei aláfestést adtak hozzá a bokrosból.A seregélyek is zajosak voltak.A sárgarigót vagy az ölyvet pl. olyan élethűen utánozzák,hogyha nem tudnám dátumot keresném a szép sárga madarat.De nem ök az utánzó bajnokok,hanem az énekes nádiposzáták.A szakirodalom szerint 99 európai és 113 afrikai faj énekét szövi be a sajátjába!Komoly repertoár.

Kertünk néhány tavaszi virága.

A hétvégén már találkoztam néhány példánnyal az erdőben,de a kertünk madararait ma  láttam először.Nem könnyű észrevenni őket,ha csendben vannak de csettegésük hamar elárulja jelenlétüket.A másik segítség,hogy csak a borostyán környékét kell figyelni ,mert ott biztosan megjelennek.Ennek a növénynek ilyenkor érik be a termése.Fekete színű bogyók és nagyon szeretik meg más ilyenkor nincs is.Nálunk a kőfalakat borítja és bőséges táplálékot nyújt a poszátáknak /az ember számára egyébként mérgező/.Virágzásakor a méhek keresik fel előszeretettel,biztos finom a nektárja .Szép lassan nő az érkező madárfajok száma.Estefelé egy szürkegém is átrepült a házunk felett.

A kis rozsdafarkú már reggel 5-kor rákezdett,jó kezdet volt a mai napra.Délelőtt körülnéztem a Séd-völgyben,hogy haladnak a munkálatok..A Vár-lépcső lezárva, 2 hónapig nem lehet hátul a Benedek-hegy felé lemenni.Teljesen felújítják mindkét irányba.Különféle markolók,munkagépek földkupacok stb.Felújítják a Jezsuita templomot is a kis-tó végénél.Csináltam néhány képet a jelenlegi állapotokról és felmentem az erdőbe a Gulya-dombra.Az erdő csak úgy zeng a madárdaltól!Mindenfelől "csilcsalp" hallatszott,énekeltek a fekete és énekes rigók,az erdei pintyek,a citromsármányok,zöldikék,vörösbegyek,fenyves,szén és kék cinegék.Hangosak a harkályfélék, ma találkoztam feketeharkállyal is és zöldküllővel szintén.Barátposzáta hím próbálkozott ,de még nem teljes hangerővel. Velük csak kettővel találkoztam ma.Kettő egerészölyvpár hangoskodott és láttam egy héját is.Szerintem a szajkók kicsit túlszaporodtak a környéken,recsegő,rikácsoló hangjuk többfelé felverte az erdőt.A lovarda mögött végre meghallottam amire igazán vártam és számítottam is:egész közel az úthoz megszólalt egy búbos cinege a fák között.Rögtön meg is láttam egész közel jött, de ellenfényben nem tudtam képet készíteni sajnos.A párja is a közelben volt de nem került szem elé,csak halllottam.Két fehér gólyát láttam ma egyiket Veszprémben, magasan körözött ,a másik a tolna megyei Belecskán. Ő a fészkén álldogállt a faluban.Ez a település több mint tíz gólyafészekkel büszkélkedhet!Pontosan nem számoltam, mert ennyi csak a főutcán van a mellék utcákban is lehetnek fészkek.Tavaly mind lakott volt.A Kapos folyik a település mellett,valamint a Pacsmagi-tórendszer is a közelben van ahol valószínű tudnak táplálékot találni.Mai képeim:veszprémi tornyok a Séd-völgyből nézve,ill.a felújításra váró Jezsuita templom

Ma délután hatalmas sirály csapattal találkoztam Veszprém határában.Több hullámban érkeztek és hangos rikácsolással örvénylett a több száz madár rövid ideig, majd elrepültek a Balaton irányába.Ezután is jött még jópár csapat.Az összlétszámot lehetetlen volt pontosan meghatározni, úgy 1500-2000 sirály lehetett.A kép nem ma készült.

A rozsdafarkú ma reggel már énekelt!

Ahogy a főcím is mutatja megjött a "madarunk".A hím érkezett szokás szerint elsőnek,körül repülte a kertet szemrevételezte a megszokott helyet.Énekére még várni kell egy kicsit,de hívó hangját már hallatta többször is.A történésekről mármint a párja érkezéséről is valamint a fészkelésről /remélem lesz/ folyamatosan beszámolok.

Van egy kékcinegénk.Ő arról nevezetes,hogy már a második télen használja alvó helynek a kerti támfal egyik üregét.Pont akkora lyuk van a kövek között ,amin bebújik és magányosan tölti ott az éjszakát.Mindig egyedül érkezik sötétedés előtt,ez ma 17ó 45-kor történt.Csak télen használja az üreget,szerintem kis mérete miatt alkalmatlan költésre.Napközben jár az etetőre de akkor nincs egyedül, persze ha őt látom!Én mindig azt gondoltam, a kis cinkék a hidegben egy odúban összebújva vészelik át a hideget ,de ezek szerint vannak kihúzók is.A berepüléskor nagyon körültekintően jár el és van tartalék alvóhelye is.Egyszóval ügyes kis madárka.

Ma Budapesten jártam és mivel nem én vezettem,tudtam útközben nézelődni.Nagyon szépszámú madarat lehetett látni a földeken,belvizes területeken,ill.az autópálya melletti halastavakon.Hattyúk ,sirályok,récék ,kormoránok,partimadarak is voltak de persze igazi szemrevételezésükre nem volt sajnos mód.Volt egy karvalyos megfigyelésem már bent a Lágymányosi-híd felé araszolva.Az emeletes házak között,útépítés,jövő-menő emberek zaj stb.Egyszercsak arra lettem figyelmes hogy,fehér tollak hullanak az egyik épület előtt és kis puffanás kiséretében a bejárattól másfél méterre egy karvaly érkezik karmai között egy galambbal a járdára.Rögtön nekilátott reggelijének,néha körülnézett de aztán nem tudtam végignézni a történetet mert haladt tovább a kocsisor.Vakmerő ragadozó az biztos!

A hosszú hétvége első napján Tolna megyében madarásztam.Szombat délután a varsádi halastavak környékén tettem egy rövid túrát.Sokkal több madárra számítottam de a hideg szeles időjárás nem kedvezett a megfigyeléshez.Számszeű adatok: házi rozsdafarkú 6,nagy őrgébics 4,cigánycsuk 9,nádi sármány 8,barna rétihéja 5,rétisas 2,egerészölyv 10,karvaly 2,nagy fakopáncs 2,zöldkllő 2,szürkegém 4,búbos vöcsök 6,csörgő réce 14,nagykócsag 7,szárcsa 8,tőkésréce kb.40,.Vasárnap több időt tudtam kint tölteni terepen. Az időjárás rendkívül szeles volt ma is,de szerncsére több madár volt mint tegnap.A rétisasoké volt a főszerep bármerre indultam találkoztam velük.Éppen egy párt figyeltem nagy magasságban amikor egy daru csapat érezett a területre éppen a sasok alá!Hirtelen megijedtek ,fel is bomlott a csapat,de látták, hogy nincs vész és folytatták útjukat.Fél óra múlva kb. 40 bíbic érkezett, ők jóval alacsonyabban repültek jellegzetes csapongásukkal.A halastavak között vannak sásos ,elvadult részek nádassal.Az évek során jelentős cigényréce populáció jött itt létre.Ezeken a területeken költenek a barna rétihéják is.Három pár fészkeléséről tudok.A tavakkal határos szántóföldeken cigánycsukok és nádisármányok kerestek táplálékot.Találkoztam egy nagyobb kb. 80-as barázda billegető csapattal az egyik szántón.A villanydróton nyagy őrgébicsek figyelték a környéket.Néha felszálltak és vércse módon a széllel szemben szitáltak,majd gyors billenéssel lecsaptak.Szépszámban költ egerészölyv is, a tavakat szegélyező erdőkben.Sikerült egy fészekrakó párt megfigyelnem,most még lombtalanok a fák.A nap legérdekesebb megfigyelése egy halászsas volt.Zsákmányolt egy kisebb halat,de ezt egy holló kifigyelte és üldözőbe vette a sast.Legalább 5 percig követte és próbálta megszerezni a halat,de nem jött össze a finom falat.Ekkor jött be a légtérbe 3 rétisas.Különleges látvány ahogy ezek a hatalmas madarak /240cm szárny fesztáv/légi bemutatót tartanak.Valószínű területszerző csata folyt.A madarakon kívül 50 szarvas is kijött az egyik tisztásra,volt köztük egy "gyilkos agancsú "bika.A folyamatosan változó felhőzet szép alakzatokat és fényviszonyokat produkált.

Ma délelött Tihanyban voltam a sajkodi öbölben.Énekes hattyút szerettem volna látni de nem sikerült velük találkoznom.A birdingre tett fel valaki megfigyelést két madárról.Kételkedtem az adat hitelességét illetően,de azért nem hagyott nyugodni a gondolat hátha mégis énekes hattyúkat látott az illető.Hóesésben értem ki, senki nem járt még elöttem .Kb3-4cm hó borította a tájat.Nagyon tetszett a havas erdő,a nádas és a sima tükrű Balaton.Csak egy gondolat bántott engemet.. /Petőfi után szabadon/ március 11-ikén már nem a havat szeretném taposni! Miután ezen túltettem magam elindultam énekest keresni.Hattyút nem de rigót mármint énekest nagyon sokat láttam az erdőben.A Balatont ill. a nádast csak egy autónyi szélességű út választja el az erdőtől.A nyílt vízen nagy csapatokban  bukórécék úsztak.Külön a kercék és kontyosok.Nagyon jól lehetett hallani a kapcsolattartó hangjukat és a kercék jellegzetes szárnyhangját amikor odébb repültek.Több kisebb csapat kisbukó is keresgélt kint a vízen.Összesen kb.20-25 példány lehetett.A nádszegélyben két nagy kócsagot és 2pár bütykös hattyút láttam.Később elállt a hóesés és a csónakkikötőtől visszafordultam.Énekes hattyú nélkül is szép délelőtt volt.

Az etető forgalma emelkedett feltehetően a hideg időjárás hatására.Csízek,zöldikék,meggyvágók és persze cinkék fogyasztják a kitett eleséget.Délután megnéztem hogy haladnak a munkálatok a Séd-parton.Eddig csak fakivágás és rombolás látszik a területen.A kistavat is elkezdték kotorni.A maradék nádasban  még kitartanak a vízityúkok és a tőkésrécék is a nagyfokú zavarás ellenére.Két kép a jelenlegi állapotról:

Nem enged a tél!Már mindenki reménykedik ,hogy vége de sajnos tartja magát a hideg.A madarak is elcsendesedtek pedig már az énekes rigó is vissza tért és a hét elején már elkezdte a revír kijelölését.A feketerigó állománya kicsit megcsappant a környékünkön.Három széttépett madár tollait találtam meg a kertben.Volt közte friss és régebbi támadás nyoma is.A karvaly is éhes és az etetők számukra  közvetett élelem források.Itt mindig találtak madarakat.

Ma délelőtt az odúk átvizsgálásával javításával és újak kihelyezésel foglalatoskodtam.A fészekrakás illetve a költés megkezdése előtt átszoktam nézni őket.Az egyik "tetőterét" kibérelte egy másik madárpár.Magyarul fészket rakott az odú tetejére.Az odúban mezei veréb fészkelt,a tetején meg valószínű feketerigó lehetett.A gyümölcsös ahol az odúim vannak  mezőgazdasági területen található,körben nagyobb kiterjedésű vetésekkel.Most épp őszi búza van vetve.Szerencsére a mezei pacsirta állomány stabil  ők már itt vannak a területen.Sajnos fogollyal már nagyon régóta nem találkoztam sem itt ,sem a megyében máshol.Ha esetleg valaki tud populációjukról lszi írja meg!Nagy seregély csapatok keresgéltek a vetéseken,de túl nagy madár mozgást nem tapasztaltam ma .Volt egy kis dolgom Füreden,  a parton csak néhány fotó erejéig voltam lent.A dankák feje besötétedett már teljesen.

Egyik nap a Birdingen valaki segítséget kért az ügyben,hogy mekkora a nagy vészmadár tojásának a tömege.Érdekesnek találtam a kérdést meg kicsit furcsálottam ,hogyhogy nem talál adatot a világhálón az illető.Kicsit körül jártam a témát és találtam is ide vonatkozó adatokat.

Már a nevéből is kiderül a viharmadár-alakúak rendjének az egyik legnagyagyobb tagja,csak a mediterrán vészmadár nagyobb kb.2-3cm-rel  nála.Testhossza:43-51cm, szárnyfesztávolsága:102-120cm,tömege 0.95kg.Szeme sötétbarna,csőre erős szarukék színű.Fején jól elkülönülő feketésbarna sapka látható,élesen elválasztva fehéres nyakától.Hátán sötét sávozások és pöttyök vannak,a hasa fehér ,a szárny belső felén elmosódott foltok láthatók.Az Atlanti-óceán déli részén található szigeteken költ.Pl. a Nightingale Island-on és még 3-4 szigeten.Ezek a vulkáni eredetű szigetek jó messzire fekszenek a kontinensektől.Egy tojást rak ami fehér színű,ovális v.elliptikus,78x43mm-es és 102g a tömege.Fészküket a talajra üregekbe rakják max párszál fűfélével bélelve.Kikelésük után a szülők a tengerre járnak élelemért és csak éjszaka térnek vissza etetni.Fő táplálékuk halak tintahalak.Ezeket vagy a víz felszínéről vagy becsapódva merüléssel szerzik.Előszerettel követik a halászokat potyafalatokért.A Tristan da Cunha nevű szigeten óriási probléma a húsevő egerek elszaporodása.Berágják magukat a fiókákba akik nem tudnak védekezni és hamarosan elpusztulnak.Érdekes viszont a madarunk nem veszélyeztett mert furcsa módon a nyáron költő fajok mint pl. az atlanti sárgaorrú és a kormos albatrosz, a nagy vészmadárral egyetemben nincsenek kitéve az egerek támadásának.Okát pontosan nem tudni.A telet nem itt töltik hanem hosszú vándorlásba kezdenek.Végig jönnek a Dél és Észak-amerika keleti partja mentén és augusztusban átszelik az Atlanti-óceánt és ilyenkor bukkannak fel az európai partoknál más vészmadár fajokkal együtt.Az Északi-tengeren ritkábban fordulnak elő csapatai .A legkegyetlenebb tengeri viharokat is átvészelik,a szelet kihasználva óriási távolságokat tesznek meg.Nagyon jó lenne egyszer az óceánon megfigyelni őket amint a hullámzó vizen halásznak!

Ahogy sejtettem a melegedő idő erős széllel párosulva hamar elintézi a balatoni jégpáncélt.A déli partra kisodródott  vastag jégtáblák méretes torlaszokat emeltek.Ilyenkor komoly károk is keletkezhetnek a parti létesítményekben.Egyik évben keleti szél volt és a Gödrösnél dobta partra a jégtáblákat.15-20cm vastag 3-4nmes darabok torlódtak egymásra hetekig tartott mire elolvadt.A madarak örömmel foglalják el újra a hullámzó tavat.Láttam már kontyos récéket és a sirály csapatok is vidáman ringatóztak a füredi mólónál.

A harkályok is jóval hangosabbak lettek a megszokottnál.Van a kertünkben egy szép nagy hársfa .A repedéseket előszeretettel használják dió és mandula törésre.Egyébként a szakirodalom azt írja,hogy kizárólag rovarokkal ill.azok lárváival táplálkoznak.Vélményem szerint örömmel csemegéznek dió és mandula belet.Ingajáratban közlekednek a mandula és a hárs között és a földet beterítik a héjak.Most így tél végén más szerep is jut az öreg fának.Tavaly is és az idén szintén ezt a fát választotta szerelmi légyottuknak egy balkáni fakopáncs pár.A hangjuk rögtön elárulja mire készülődnek.Először egymástól pár  méterre úgy tesznek mintha nagyon ellenének foglalva a pondró keresgéléssel,de aztán szinte egyszerre egy közepes vastagságú ágra szállnak.Egymással szembe az ág két oldalán elindulnak spirális alakban fölfelé,néha megállnak és egymásfelé böködnek a csőrükkel mintha kardoznának.Nagyon jópofák.Néha pihennek,aztán folytatódik a csörte kergetik egymást.Ez megy egy darabig,néha odébb repülnek,stb. de ha kitartó a hím hamarosan elnyeri jutalmát .Nemsokára választanak egy alkalmas fát odú készítésre és kivájják az idei fészek helyét.Minden évben új készül,a cinegék és más odúban költő madár örömére.A harkályok  sűrűn hordják az eleséget az igencsak hangos fiókáknak akik hamar nőnek és kirepülésük után kóborolnak.

Ma találkoztam az idén először barázdabillegetővel.A házunk tetejéről startolt  hangját hallatva és repült tovább jellegzetes hullámos röptével.

Ma délelőtt a tél nyomait szemrevételeztem a konyhakertben,szerencsére minden rendben.Az utlolsó hófolt is elolvadt.A szederbokor,a málna,ribizke,eper jól vészelték át a kemény telet.Az etetőkön jócskán megcsappant a madarak száma,alig fogy a kitett eleség.Minden irányból madárdal hallatszik.Zöldikék,tengelicek,cinegék,erdei pintyek,fekete rigó,harkályok hangja a leggyakoribb. Egy meggyvágó is próbálkozott "énekléssel" de szerintem az ő hangja nincs a TOP10-ben.A Séd-völgyben séta közben süvöltőkkel találkoztam,amint kedvenc fájuk termését morzsolgatták erős csőrükkel.Az ő lágy fuvolázó hangjukat viszont kedvelem.Itt szólta a csúszkák,vörösbegyek is.Most már érdemes az eget jobban figyelni,mert vonuló madarak bármikor felbukkanhatnak.Sikerült is látnom ma egy 4-es bíbic csapatot átrepülni a Vár felett.Láttam még egy csapatot, galamb méretű hegyesszárnyú madarak voltak gyors szárnycsapásokkal,sajnos messze voltak nem tudtam meghatározni milyenek.Valamelyik partifajra tippelek.Lassan majd a Balaton jege is megadja magát és érdemes lesz ott is nézelődni.

Kinyíltak a kerti hóvirágok.Két fajuk nő a kertünkben.A képen látható korábban nyílik és nagyobbra nő,a másik szerényebb, a virágait sem nyitja nagyra.Kicsit később bújik elő a szépséges tözike.

Az előző bejegyzésem indított el nálam néhány gondolatot a madarak hangjával kapcsolatban.Nem szeretnék okoskodni, csak ami hirtelen eszembe jutott erről azt írnám le.Elsőként a feketerigó repertoárjáról:amit a legtöbben ismernek a terület jelző hang vagyis a rigófütty.Jellegzetes erőteljes tiszta strófáit közben lágyítja beszúr egy kis csicsergést,pár mp. szünet/gondolom hallgatózik van-e vetélytárs/ aztán újat indít.Iyenkor februárban hallhatjuk először és nyár derekán már nem énekel.Sötétben kezdi az éneket hajnalban,napközben lazít és estefelé újra intenzívebb.Enyhe téli napokon nagyon halkan gyakorol valamelyik bokor mélyén csak úgy magának.Ha megijeszti valami hangosan riaszt miközben elhagyja a tett színhelyét.Ezt gyorsan kezdi majd kissé lassítva befejezi miután beér biztos helyre.Kapcsolattartó hangja finom lágy fütty vagy szríí.. hang.Izgatottságát keményebb hangokkal fejezi ki.Ilyenkor a faroktollait is megemeli.Ezt általában landoláskor is megteszi.A fiókák helyzetjelző hangja maradt még ki.Miután elhagyják a fészket szétszóródnak és elrejtőzve kérik az eleséget.

A nálunk költött házi rozsdafarkú /korábban már írtam róla/ volt,hogy egész éjjel énekelt az utcai lámpa vasán.Persze a legismertebb éjszakai énekes a fülemüle.Szerencsére van egy revír  a közelben évek óta .Vannak rémísztő hangok is az éjszakában, természetesen a baglyokra gondolok.A macskabagoly huhogása szerintem jópofa de a gyöngybagoly tud ijesztően rikoltozni .A kuvikok füttyentenek.Kevésbé ismert éjszakai madár a lappantyú köszönhetően színezete és életmódja miatt.Hangja különleges,intenzív pirregés.Leginkább a tücsökmadarak hangjához tudnám hasonlítani.  Azt hiszem nem szövöm tovább a gondolatokat, mert órákon keresztül lehetne taglalni a madárvilág különleges torkú képviselöinek bemutatását. Befejezésként az amúgy csendes kedvenc madarunk a fehérgólya kelepelését említeném ami teljesen egyedi a honi faunában.

Tegnap /péntek/ korábban keltem a szokásosnál.Még jócskán sötét volt 5ó45p és megszólalt az udvaron egy feketerigó.Kinyitottam az ablakot, hogy biztos jól hallom e.Elkezdte többször is a stófáját egyre hangosabban /mezzo fortéig jutott kb./ de úgy 3-4perc után befejezte és később már nem hallottam.Eszerint most már tényleg közeleg a tavasz.A birdingen is egyre több pl. barázdabillegető megfigyelés.Én még az idén nem láttam.

A fenyőrigók általában csapatostól járnak,nem ritka a 6-800as létszám sem, főleg ahol bőséges táplálékot találnak.Vannak azért kivételek is .Már korábbi teleken is előfordult,hogy magányos fenyőrigó járt a kertünkbe kirakott almára,konyhai hulladékra ill. a bogyós cserjékre.Hetekig itt tartózkodott aztán a tavasz közeledtével odébb állt.Most is van egy madarunk,jól érzi magát.Tegnap Arácson voltunk ,itt is láttam szétszóródott példányokat 2-3at.

Tettem egy kis sétát a Koloska-patak mellett és nagy örömömre egy szép hím kékes rétihéja vadászott a bokros mezőn.Itt eddig még nem sikerült megfigyelni.Tavasszal és nyáron barna többször szokott errefelé vadászni.A fehér hóban többfelé találkoztam pirosas vizelet  nyomokkal a rókák párzási időszaka lehet ilyenkor,ha jól sejtem.Hazafelé Veszprém környékén láttam két nagy őrgébicset és egerészölyvet vezetéken és fatetején ücsörögni.

Egy rövid sétára vállalkoztam ma ebben a tomboló hófúvásban.Vastag hó borítja tájat és a nyílt területeken hordja,torlaszokat emel.A rossz idő ellenére sok madarat láttam.Legtöbben a kenderikék voltak,küzdöttek az erős széllel,itt semmi nem gátolta útját.A csapat létszáma kibővült kb.5-600 lehet a területen,remélem kihúzzák most már a telet itt.A lovarda mögötti trágyadomb bőséges táplálékot ad néhány fajnak.Citromsármány volt a legtöbb,úgy 30-an,két vörösbegy,verebek és egy hegyi billegető is előkerült.A patakban ilyenkor nehezebb élelmet találni,bár ma ott is láttam kettőt.Az erdei etetőknél cinegék, pintyfélék, őszapók,feketerigók,meggyvágók tömték a begyüket.A patakparti fákon tengelicek és néhány csíz szedegetett hegyes csőreikkel ,néha akrobatikus ügyességgel manővereztek az erős szélben.A tőkésrécék /12/ itt is szívesen fogadják a kenyérbelet.Holnap hozok nekik.Ragadozókat ma egy egerészölyv és három karvaly képviselte.

Az idei tél próbára teszi a vadon élő állatokat.A kemény mínuszok és a vastag hótakaró megnehezíti a táplálék megszerzését.A rigók is csak álmodoznak a szaftos gilisztákról,most a szotyit is megdézsmálják ha a kitett alma és konyhai hulladék elfogy. Ma erdei sétát tettem a Gulya-dombon.Szép idő volt, jó volt a mély hóban csatangolni. Legközelebb felcsatolom a futóléceimet, kiválóan alkalmas a terep sífutásra.Igazából csak az erdei madáretető környékén volt nagy mozgás.Itt szépen voltak őszapók,erdei és fenyőpintyek,cinegék.A kenderikék megvannak, van még ennivaló a területen.A karvalyok ma sem bírtak velük, ügyesek!Más ragadozót nem láttam, az ölyveknek nem kedvez a vastag hótakaró.

A hétvégén sajnos nem sok időm jutott a madarakra.Szombaton egész délelőtt szakadt a hó kb.15cm esett.Ebéd után kimentem megnézni a kenderike csapatot .Még itt voltak, vidáman ették a gyommagvakat.Teljesen homogén csapat egy külsőst sem sikerült felfedeznem köztük.A védelmi taktikájuk továbbra is jól működik a karvalyok tegnap se ettek kenderikét legalábbis amíg én ott voltam!Ha netán egyet valahogy kiszorított a csapatból az is nagyon gyors és ügyes manőverekkel megúszta a támadást.Alfréd Edmund Brehm 19.században élt német zoológus "Az állatok világa" című művében találtam egy részt a kenderikékkel kapcsolatban .  "Ha tehát téli időben üres tarisznyával tér haza a vadász, bosszúságában ne durrantson bele a faluvégi tarlókról fölszálló kenderikecsapatba, hanem ha meglátja, hogy hálóval leselkedik rájuk valami „madarász”, jelentse azt föl az illetékes hatóságnál." Akkoriban egyébként nagyon népszerű kalitkamadár volt kenderike.Manapság szerencsére már nem az!                                                          Az erdőben sok madár volt:szén,fenyves,kékcinege,őszapók, fenyőrigók,meggyvágók,erdei és fenyőpintyek,süvöltő.A lovarda melletti fákon kb.20 citromsármány ücsörgött.Az otthoni etetőnél továbbra is nagy a jövés menés mindig elfogy az etetőanyag néha dupla is.Itt most újdonságról nem tudok beszámolni. Nem túl jó képeket sikerült a kenderikékről készítenem de egyet csak a csapat nagysága miatt illusztrációként mellékelek.

A tegnapi bejegyzést úgy fejeztem be, hogy hátha lesz újdonság mára is.Lett is: egy seregély személyében.A reggeli etetés előtt kinéztem az ablakon nem zavarom-e el  a madaraimat.Néhány fekete rigó ugrált a földön de az egyik kicsit pöttyösnek tűnt .Gyorsan elő kaptam a távcsövemet és így már biztos volt a kiléte,egy sereg nélküli téli tollazatú seregély keresgélt a földön a többi madár között.Valahol elvesztette a fajtársait valószinűleg.Ma egy apró ökörszem is előkerült növelve az etetői fajszámot.

Ebéd után tettem egy túrát.Kimentem a Gulya-dombra,itt nagyobb kiterjedésű nyílt szántók ill.gazos parlagon hagyott földek is vannak.Már messziről észrevettem egy csapat madarat amint kisebb felhőként lavírozott a nyílt gazos felett.Megpróbáltam becserkészni őket ami nem volt egyszerű feladat.Folyton odébb repültek ahogy közelebb próbáltam menni.Volt három karvaly a területen,ők időnként megtámadták a csapatot de amíg ott voltam nem sikerült a zsákmány szerzés.Ekkor még mindig nem tudtam beazonosítani a csapat fajbéli kilétét.Borús szürke idő volt ez is akadályozott.Kicsit később felültek egy nagyobb fára és végre sikerült kideríteni,kenderikék voltak kb.3-400.Sok rágcsáló nyomát ill. járatát láttam a gazosban,egy vörösvércse rájuk vadászott.Visszafelé menet az erdőben láttam néhány citromsármányt meggyvágókat sok cinegét.../ a parkerdőben van 5 etető mindegyik önetetős csak az probléma velük,hogy nagyon közel vannak egymáshoz, 20méteren belül. Itt nagy volt a forgalom/A léprigók megvannak van még bőven fagyöngy.A patak parton az egyik kertben erdei szürkebegyeket fedeztem fel két madár szedegette a gyommagokat.Eszerint egész szép számban telelnek errefelé.Két hegyi billegetőt láttam meg négy-öt ökörszemet a patak kövein.Néhány szajkó,csúszkák őszapók és harkályok voltak az erdőszélén.Az egyik ösvényen felkanyarodtam az állatkerti lovardához, itt a szalmabálák és a trágya környékén lehet találni madarakat. Volt is egy vörösbegy plussz egy vörös róka az egyik trágyadomb tetején.Nem volt túl félős.Kijött az erdőből átbújt a kerités alatt majd feugrott egy bálára.Ma őkelme az illusztráció.

Tettem egy rövid sétát ma délután a Séd-parton.Remek napos, de hideg idő volt.Az utóbbi napok havazásainak köszönhetően 6-8cm hó boritja a tájat.A patakban szokásos létszámú tőkés récével találkoztam /12/.A parton jobbára cinegék és néhány pinytféle keresgélt.Miután hazaértem kiültem a kertbe madárlesre.Első "vendég" egy kandúr volt,kapott is hógolyóval rendesen.Pár perc múlva elkezdtek jönni először a fekete rigók,meggyvágók,zöldikék,fenyőpintyek.Szép sorban verebek és cinkék is.Ment a harc az eleségért,volt hogy az egyik zöldike kikapta az egyik kis cinke csőréből a szotyit.Csíz ma nem járt erre.Jött viszont egy kis sötét tolllú madár persze a távcsövem lencséje bepárásodott éppen akkor.Mire megoldottam a problémát eltűnt.Szerencsére visszajött és kiderült hogy ezen a télen is van erdei szürkebegyem.Nagyon óvatos,félénk madár a legkisebb zavarásra eltűnik.A többi madártól kicsit távolabb szedegette a magokat.Gondolt egyet aztán elrepült,nem baj most már jobban figyelek rá.A szakirodalom érdekes dolgokat ír róluk.Pl:költéskor házasságtörések és három madár együtt költése is előfordul.Mindig reggel van a legnagyobb tömeg a környező fákon előfordul hogy 50-60 madár várakozik.Remélem holnap is lesz valami újdonság.