A Séd-völgy és madarai

A Séd-völgy és madarai

Varsádon V.

2010. július 18. - Csabicsek

 Kis szünet után újra Tolnában madarásztam a hétvégén.A beszámoló előtt az elmúlt hetek szűk keresztmetszetét írom le.Csendesedik a kert, kevesebb madárdal hallatszik de azért szerencsére van még dalos a környéken.A barátposzáták a legaktívabbak a rozsdafarkúval  karöltve.A rozsda hím egyik hajnalban már fél 4-kor bekezdett az utcai lámpa vasán ülve,aztán átrepült a ház túloldalára és sötétben is folytatta.A  héten volt a veszprémi Utcazene Fesztivál egyébként, úgyhogy a madaraknak esélye sem volt a nagy hangerővel szemben.A sarlós fecskék nagyon jól érzik magukat a júliusi hőségben néha 20-25-ös csapatokban "vonatoznak" hangosan vijjogva a vár felett.Szépen gyarapodik az állomány!Többször előfordul,hogy egy pár mintha fészkekő helyet keresne a házunknál a  tető és a fal közötti réshez repül de bebújni nem bújnak a nyíláson. Költéshez már késő az idő lehet hogy a jövő évi helyet keresik nem tudom.Van hogy napjában többször is vissza térnek.Egyik este barna rétihéja imbolygott át a kertünk felett,nem rossz kertlistás faj.

 Varsád környékén először az árvízből visszamaradt tocsogós belvizes területeket jártam be a Kapos mentén.Több parti fajra számítottam,úgy látszik nem fedezték fel a helyeket vagy csak nem volt szerencsém.Kis lilék voltak legtöbben néhány cankó-féle társaságában ,a távolság miatt pontos meghatározásukra nem vállalkoznék.Sok szürkegém és néhány búbos vöcsök is megjelent a nagyobb vizes foltokon.Pacsmag felöl egy rétisas is belavírozott de hamar tovább állt.A légtérben folyamatosan kormoránok bukkantak fel és repültek a Kapos fölött jobbra,balra.Kis keresgélés után rábukkantam a pihenőhelyükre az ártérben,sirályok társaságában.Az elöntött mezőgazdasági területen egy nagyobb vízfolt környékét szállták meg szó szerint.Kb.3-400-as csapat volt de folyamatosan jöttek mentek ahogy a kormoránok szoktak.Nem fákon ültek hanem a belvíz környékét lepték el.Táplálékot a Kaposból szereznek vagy valamelyik halastóból sajnos nem tudtam kideríteni.A terület felett partifecskék és gyurgyalagok is felbukkantak,gondoltam itt fészkelnek a környéken hátha sikerül megtalálni a fészkelő helyüket.Nagy örömömre párszáz méterre az út túlsó felén meglett a telepük.Fecskét nem olyan sokat láttam,de gyurgyalag volt legalább 40-50 pár!Vidáman vitorláztak az erős szélben.Próbáltam fotókat készíteni de nem nagyon akartam megzavarni őket ezért csak messziről kattingattam.Képeket holnap töltök fel.

Kertünk madarai

 Vasárnap elhagyták az odút a kiscinegék azaz kirepültek.Sajnos nem voltam szemtanúja az eseménynek.Szombat este még hordták az eleséget a szülők de vasárnap estére elcsendesedett a mandulafa.Parlagi pityer című bejegyzésemben jól számoltam junius utolsó napjaira saccoltam a kirepülés dátumát, sikerrel.Valahol a szomszédos bokrosban hallok még cincogó fiókákat,talán barátposzáták.A kerti-tó jelentős forgalmat bonyolít és a meleg kánikulai napokban a frissítő fürdő sok madarat csalogat majd ide.Leggyakoribb fajok:csicsörke,zöldike,kenderike,házi rozsda,széncinege,mezei,házi veréb,erdei pinty,fekete és énekes rigó,barátposzáta,parlagi galamb.Van szajkó is!Kezdem NAGYON NEM SZERETNI őket!Több eset történt az elmúlt napokban ill. hetekben ami erre a kijelentése vitt.A munkahelyem udvara is madárban gazdag több faj költ itt a fákon bokrokon.Ha hangos riasztás van már tudom ,hogy itt a szajkó.Kirabolta a csicsörke és a rigók fészkét is.Egyenként tépte szét a fiókákat és amikor kővel próbáltam elűzni a csőrébe kapta gondolom az utolsót és elrepült.Másnap már újra portyázott a környéken.Füreden szintén próbáltam elzavarni ami sikerült is 5 percig kb.Miliméter pontosan tudta hol ejtette ki a csőréből egyik áldozatát és visszajött érte!Méghogy a héja és a karvaly vérszomjas nyugodtan ide lehet sorolni e színpompás madarakat is a dolmányos varjúval együtt.Arácsi kertünkben ill.közvetlen környékén kicsit más a fajok összetétele.Itt a seregélyek vannak a legtöbben.Van kis poszátánk ,sárgarigónk,szürke légykapó és tövisszúró gébics is.A gébics pár már több éve költ itt sikerrel.Nagyon helyesek a kis gébicsek amikor a kerítésünkön ülve hárman is várják a finom falatokat.Ezen az oldalon nincs szomszéd egy nagy füves terület van fákkal bokrokkal ideális hely számukra .Idén egy fióka került a szemem elé a hím etette szorgalmasan,a többieket nem láttam.A mezőn fácánok is költenek volt hogy pár méterre a kerítéstől,de sajnos a kaszálógép elöl nem tudtak elmenekülni,csak a szétvágot fészek és tollak maradtak.A szőlőkben és a nyárfásban zöldküllő és fakopáncsok is fészkelnek jó kis hely.Ragadozók:egerészöly,karvaly,barna rétihéja "macskák".Biztos maradt ki néhány faj ,de majd legközelebb ők is sorra kerülnek.

Erdei cankó

 Ma de.sikerült kijutnom Királyszentistvánra a homokbányához.Szerencsére az utóbbi napok melegedő időjárásának hatására jól megközelíthető volt a terep.Már messziről hallatszott a gyurgyalagok jellegzetes hangja és hamarosan megláttam a partifecskéket is.Helyes kis barnás színezetű fecskeféle.Hangja különbözik a molnár és füsti fecskétől.Az övék nem igazán nevezhtő éneknek , zsrregésnek mondanám talán.Létszámukról most pontos adatot nem mondanék,mert elfelejtettem a számolást a kukkerolás közben .Néhány fotót készítettem ott a bejáró nyílásokat számolva kb.70-80 volt.( mennyiben költenek?)Kisebb nagyobb csapatokban röpködtek a környéken ,valószínű napnyugta előtt lehetne pontosabb adatokkal szolgálni.Gyurgyalag kevesebb volt úgy 10 párra saccolnék de majd még máskor ellenőrzöm a számot.Ezeknek a színpompás madaraknak egyedi repülési technikájuk van.Előszeretettel siklanak kifeszített szárnyakkal hirtelen irányváltoztatásokkal kombinálva.Szívesen üldögélnek a magas buckák tetején vagy villany vezetéken innét startolnak el vadászni.Miközben próbáltam közelebb cserkészni a tópart egyik sakából nem várt madarak szálltak fel "méltatlankodva"hangos füttyel.Sötét szárnyuk és fehér farkcsíkjuk segített felismerésükben  csak ilyentájt nem találkozni velük gyakran.Elég messze szálltak le,de sikerült újra közelebb jutnom hozzájuk,sőt közben még kettőt is sikerült felfedeznem!Nagyon óvatos bizalmatlan madarak,az első gyanús mozgás elriasztja őket.A tó szegélyét kutatták, néha a vízbe hasig is begázolva.Magyarországon nem költ vagyis ők már vonuló példányok.Kicsit korainak találom de lehet,hogy arra is rossz időjárás van és ők leléptek.A környék énekesei szívesen jöttek inni a tócsákhoz.Kenderikék,pintyfélék és barázdabillegető is megjelent néha.Kettő képet mellékelek a minőségért elnézést kérek de messze voltak.

Veszprémi képek

Elnézést kérek ,de ma nem a blog profiljával egyező képeket szeretnék publikálni.Azért teszem mert ha valaki véletlenül téved ide ismerje meg Veszprémet is nagy vonalakban (egy kis lokálpatriótizmus).A képek  különböző időpontokban készültek,van amelyik a bazilika tetejéről amikor fel volt állványozva.Holnap azért reményeim szerint madarászatról számolok be!

Varsádon IV.

 Tolnában jártam a hétvégén,a szokásos madarász területeimen de új helyek felfedezésére nem jutott sajnos idő.A rengeteg eső ezt a környéket sem kerülte el .A Kapos ártrülete víz alatt volt.Búza és kukorica táblák álltak méteres vízben.Készítettem néhány fotót de nem igazán adják vissza a tényleges helyzetet.(Itt Veszprém környékén szerencsére szokatlan látvány ilyen nagy áradás csak a Séd-patak okoz néha elhanyagolható galibát.)A meterológiai előrejelzések szerint további csapadék várható,vagyis gyors javulásra nem lehet számítani.A víz sokhelyen a vasúti töltést is veszélyezteti és van ahol utakat öntött el.Megálltam pár helyen körül nézni és a vízközeli területeken jelentős számú kisbékával találkoztam,szerintem lesz mi enniük mert a szúnyogfélék nagyon elszaporodtak az ideális körülmények között.Úgy gondolom a természetnek máris van válasza /lásd a sok békát/nem kell mindjárt kemikáliát bevetni ellenük!A megcsappant fecske állománynak is finom csemegét adnak ezek a rovarok.A fecskékkel egyébként konkrétan Varsádon nagy a gond.Nem rég írtam a nagy túlélőkről de itt sajnos a füsti fecskék száma nagyon vissza esett a korábbi évekhez képest.A fészerben ill. az ólban  3-4 fészeknek van lakója a többi üres!Molnárfecske szintén kevesebb és megint tartós rossz idő váható,katasztrófa!Belecskán a kisgólyák szépen nőnek,de alulról megszámolni nem lehet őket.

A halastavakon nem volt nagy élet.A cigányrécék száma örvendetes,de fiókát nem láttam, ellenben a búbos vöcsökkel akiknek csíkos fejű fiókái egész nagyok már.A nádi énekesek hangosak voltak.Kiskócsagok ,szürkegémek,bakcsók lesték a gát melletti átereszeknél a kishalakat.A barna rétihéják rendszeresen járták a területet, egerészölyvek szintén beköröztek és a rétisasokból is 2 példány tiszteletét tette.Az erdős részen barát poszáták,vörösbegyek,rigók,pinty-félék,citromsármány énekelt.Meg persze sárgarigók.Azért emelem ki őket mert nem tudtam eddig,hogy ilyen bátor,harcias madarak.Rendkívül vehemensen üldözték a fészkük közelébe tévedt dolmányos varjakat,vagy kakukkokat akiknek pesze az is lehet a taktikája amíg a hímet űldözik addig a tojó elhelyezi a tojását a fészekbe.De ez csak úgy eszembe jutott valószínű nem így van.A faluban karvaly hímet kísértek a fecskék nagy hanggal.Szép komótosan siklott  a fecskék kiséretében,aztán egy hirtelen irányváltással közéjük vágott mindezt tőlem kb.8 m-re de nem sikerült a terve és eltűnt a fák között.

A képek: a vízzel elöntött területek,kis békák,sakktábla és nagy gyöngyház lepke

Képek a Külső-tó környékéről

 Néhány kép a Külső-tóról és a környékéről. 1.Látkép Füred felé a szélmarta sziklákról.2.3.Sajnos az én kis amatőr gépembe nem fér bele az egész tó ezért van két kép.4.5..Variációk lilára.6.7.Ökörfarkkóró minden mennyiségben.8.Egy virág a tó széléről(nevét sajnos ismét nem tudom bocs)

A szabad víz felületeken szép bütyköshattyú és nyárilúd családokat látni,a széleken vörös és szürke gémek nagykócsagok,bakcsók ácsorognak .Néha a barna rétihéják pásztázzák végig a nádast.Szól a nádi rigó,békakoncert.A kabócák hangos "zizegése" a fákról.Teljesen idilli állapotok!

Kikeltek a kis cinegék

 Csak röviden pár szóban a kerti odú lakóiról.3 napja megkezdték a cinege szülők a szorgos etetést.Nagyon halkan ingáznak a bokros és a fészek között.Hol jókora kukaccal ,hol valamilyen kisebb rovarral a csőrükben térnek vissza.A 33 fokos melegben  az odú belsejében elég nehéz lehet a kicsiknek elviselni a hőséget.

A rigók az eper után most átváltottak a ribizlire és vidáman dézsmálják.A rigóknál folyamatos a költés,pl. a munkahelyemen a fenyőn lévő fészekalj a héten repült ki.Otthon már egy-két hete volt már kéregető fióka a bokrok alatt,Arácson a cipruson javában etetnek és a hangból ítélve még nem nagyok a fiókák.Talán holnap terepre is kijutok!

Élet a kertben

 Kertünkben a madarakon kívül kétéltüek,hüllők halak,és emlősök is élnek.Legtöbben a fali gyíkok vannak,a támfal repedéseiben van a búvóhelyük,de kijárnak vadászni a vetemények közé is.Vannak zöld varangyok,ők csak sötétedés után bújnak elő így ritkán kerülnek szem elé.Nagyon hasznosak meztelen csigát és különféle rovarokat fogyasztanak.A kertbe jutásuk talány számomra,mert elég magas kőfalon kell átjutniuk,de megoldják ezek szerint.A hüllőket erdei sikló képviseli,csak egyszer került idáig szem elé,gyorsan eltűnt a bokrosban.Bejutása szintén nem lehetett könnyű.Emlősök közül egerek és a rájuk vadászó menyét ill.görény amit eddig sikerült látnom.Az emlősök osztályának egyik rendjébe tartoznak a denevérek,ők szintén rendszeres vendégek naplemente után.Alighogy eltűnnek a nappali madarak .a légtérben megjelennek a különböző denevérek.Vannak kisebb és nagyobb méretűek sajnos a pontos faji meghatározásukat nem tudom.

Az internet segítségével sokféle dolgot belehet mutatni,meglehet jeleníteni de például illatokat nem.Nálunk most virágoznak a hársfák a környéken.Nálam az egyik legkellemesebb illatú növények közé tartozik.Azokon a helyeken ahol esetleg nincs sajnálhatják szerintem.A kis tóból majd jócskán kell szedni az elvirágzott  maradványokat,de sebaj.Ilyenkor a méhek is bőven gyűjthetik a nektárt és a virágport.(A hideg május nekik sem tett jót kevesebben vannak a megszokottnál).Virágzik az oregánó is a kert egyik zugában.Jól érzi magát évről évre nagyobb ,szebb lesz.

A nagy túlélők

 A fecskékre szeretnék utalni a bejegyzés címével.Rengeteg megpróbáltatással kell szembenézni az emberi környezethez legjobban kötődő madarunknak.Vannak amivel sikeresen megbírkóznak és vannak amelyekkel szemben esélytelenek.2010 a fecskék védelmének éve.Az MME minden évben választ egy,vagy több madárfajt amely védelmével kiemelten foglalkozik az adott évben.Tavaly a kékvércse és vetési varjú éve volt.Sajnálatos tény hogy a fecskék idei kiemelt védelme nagyon aktuális.Állományuk folyamatosan csökken és kezd veszedelmes méreteket ölteni.Az időjárás idén tavasszal ill. nyárelőn rendkívül csapadékos,hideg és szeles volt (szerencsére már múlt időben beszélhetünk).Napokon keresztűl csak minimális élelemhez jutottak fecskéink.A füsti fecskék az ólak környékén kíséreltek meg valamit elkapni a, molnár fecskéket az egyik ligetben láttam kavarogni az esőben,találtak egy rajzó rovar csapatot és azt üldözték.A sarlósok talán elrepültek eső mentes vidékre,bár ez sem volt egyszerű, mert az Adriától Lengyelországig húzódott a felhősáv.Parti fecskéről nem tudok ,talán Kenesén lehet kolóniájuk, de mostanában nem jártam arra.Két napja végre megérkezett a meleg és varázsütésre itt vannak Veszprém belvárosa fölött a molnár és sarlósfecske csapatok!Vidáman cikáznak,sivítanak és szórakoznak a levegőben mintha misem történt volna.A kertből nagy területet tudok megfigyelni.Az egyik nagyobb sarlósfecske populáció az Invitel,Szilágyi-iskola,Egyetem által határolt területen található .A másik a Vár, Viadukt,környékén.Van még több helyen a városban élőhelyük(Cholnoky,Haszkovó és Egry-lakótelepen )de én a belvárosiakat látom inkább.Molnár fecskék az Egyetem,Megyeháza,Óváros-tér környékén találhatók.Több helyet nem sorolok mert sok van.A lényeg, ezen a számomra belátható területen a viszontagságok dacára legalább 50 pár sarlós volt tegnap este és molnár fecske is szép számban örvénylett egész magasan.Sikeres költés esetén talán kicsit javul a helyzet létszámban.De!Itt következik az amivel szemben esélytelenek!Vasárnap Csopakon jártam és a falu közepén ami tradicionális fészkelő helye a molnár fecskéknek(gyógyszertár,templomok és környező házak),szomorúan tapasztaltam ,hogy kb.15 fészket levertek az egyik családi házról.Nem a tulajdonos,hanem a szomszédja tette a vandál dolgot.Itt úgy építették régen a házakat,hogy egyik oldalon a kert és bejáró,de a hátsó oldal a szomszéd területén van.Ő úgy gondolta ne repkedjenek már a bejárata előtt a madarak és mindet leverte.A tulaj néni nem is mert szólni,többször került már vitába velük.A Balatonfelvidéki Nemzeti Park székhelye egyébként 800m-re van a helytől.Szóval én nagyon örülnék ha a fecskék azok lennének :a nagy túlélők!

Külső-tónál

Kirepült az első fészekalj házi rozsdafakúinknál.Nem tudom hol volt a fészkük,a lényeg két fiókát etetnek jelenleg.Ez a maradék kettő nagyon életre való,ügyesen repülnek és bújkálnak a környéken.A szülők felváltva érkeznek és ügyelnek arra is ,hogy ha kapott az egyik,a következő rovar a tesóé legyen.Van a kertben egy kis rigó is,felváltva jönnek a kéregető hangok ,hol tőle hol a rozsdafarkú fiókáktól.A kis cinkék még nem keltek ki.

Ma Arácson és Tihany környékén madarásztam.Arácson sok sergély,sárgarigók,kis poszáta,örvös galambok,vadgerlék,zöldikék,tengelicek,cinegék,rozsdafarkúk,mezei verebek,dolmányos varjak,szajkók,egerészölyvek,fácánok voltak.Meg a tövisszúró gébicsek! Róluk külön fogok értekezni ha kirepültek a fiókák is.

A tihanyi Külső-tó egy szigorúan védett természetvédelmi terület.A félsziget eldugott pontján található, 116m-re a tenger szintjétől.Délről ,nyugatról,északról is magaslatok veszik körül,vagyis egy teknőben terül el.A teknő egy hajdani vulkán kráterének feltöltődött maradványa.A csapadéktól függ a víz magasság én nem tudok befolyó érről,vagy patakról.Kifolyóról sem!Jelenleg a sok eső hatására elég magas a vízszint.A környéken szőlő ültetvények,összefüggő erdő ill.birkalegelő található.A legelő hamar kiszárad a fekvése és a talaj adottságok miatt.Vannak ürgék is .A tó sekély az egészet nád ,sás és különféle vízinövények borítják a széleken néhány fával tűzdelve.Területe talán 1 négyzet km.Vannak nyíltvizes részek is a környező sziklákról jól lehet megfigyelni a kócsagokat,nyári ludakat,bütykös hattyúkat/4 fióka/,vörös és szürke gémeket,bakcsókat,kis kárókatonákat,bölömbikát(csak hallani)szárcsákat,tőkésrécéket.A gémek kócsagok folyamatosan közlekednek a terület felett a Balaton irányába.Másfelé nem is tudnak/kivéve észak/ mert körben a magyar tenger hullámzik néhány km távolságban.A sziklákról látni Siófokot,Füredet Badacsonyt is.Ma a fő látványosság a légtérben zajlot.A szereplők kabasólymok és barna rétihéják voltak.2 pár kaba vadászott repülő rovarokra ,szitakötőkre amiben nagyon gazdag a mocsaras tó.Gyönyörő karcsú madarak gyors nekiiramodásokkal,röptükben csak a csőrükhöz emelik az elkapott rovart bekapják és jöhet a következő.Eljött a tó fölé egy sarlós fecske is ,a repülés mesterei egy légtérben vadásztak. Persze tisztes távolságban a sólymoktól.A barna rétihéják közül egy pár folyamatos légiparádét tartott hatalmas zuhanásokkal ,gyors emelkedésekkel és a hangjukat is végig hallatták az egyébként nem túl zajos madarak .Teljesen nászra utalóan viselkedtek pedig tudomásom szerint az korábban zajlik normálisan.A többi rétihéja nagyon ügyet sem vetett rájuk ők a nádast pásztázták szokott módjukon.A mai képek nem túl jól sikerültek messze voltak a madarak.Egyiken egy helyes barkós cinege család látható,a másik a mai veszprémi naplemente

Kis poszáta

 Kedves nem annyira félénk ,bozótlakó kismadárról szeretnék néhány sort írni.Veszprém belvárosában az aluljáró szomszédságában lévő park lakói.Minden reggel a piros lámpánál letekerem az autó ablakát és várom ,hogy megszólaljon és ő elő is adja nem túl komplikált de számomra nagyon kedves énekét.Úgy tűnik nagyon jól megbarátkoztak az emberi környezettel.Az idén errefelé (Balaton-part, és Veszprémre gondolok) szerintem emelkedett a fészkelő madarak egyedszáma.Kinézetre leginkább a mezei poszátára hasonlit,de kisebb nála és a színében is van különbség.Az énekük teljesen más jellegű és a mezei repülés közben is nyomja.Tápláléka ilyenkor rovarok,a nyár végén átvált bogyó félékre,kedvence a bodza. Reggel találkozunk!

Parlagi pityer

Lassan véget ér  a pünkösdi hosszú hétvége,de a madarakra sajnos megint kevés időt tudtam fordítani.Először a kerti történésekről szeretnék beszámolni.Az előző bejegyzésben említett mezei veréb pár fészkelési kísérlete az egyik odúmban,ami a vihar áldozata lett meghíusult.Helyreállítottam rögzítettem,de nem tértek vissza nem folytatták a fészekrakást.Nem baj,van másik!A mandulafára helyeztem el kb.3m magasra ezelőtt néhány héttel egy odút,amit szép csendben egy széncinege pár foglalt el.Olyan észrevétlenül dolgoztak,hogy csak akkor vettem észre őket amikor már javában ült a tojó a tojásokon.A hím bizonyos időközönként megjön,jelez a párjának és ő vissza válaszol az odúból csicsergésszerű rövid hanggal.A hím eteti a tojót de nem viszi túlzásba (szerintem).Várom a fejleményeket 2 hét alatt kikelnek a kicsik és június végén ki is repülnek.A tavi itató jól működik úgy látom megszerették a környék madarai,jókat fürödnek is közben. Az epremet megeszik a rigók,vagy a seregélyek nem túl hálás népség!Mindenféle lobogó zörgő szalaggal próbálok védekezni,de sikertelen.Ez van.

Vasárnap délután  kelet-bakonyi sziklagyepes területre próbáltam eljutni ,az ott előforduló fajokat felderíteni,de hadgyakorlat van a környéken ezért kicsit távolabb keresgéltem.Királyszentistván nevű településig jutottam,ahol a falu é-nyugati oldalánál fekvő sziklás területet jártam be.Árvalányhajjal borított legelő néhány szép vadvirággal.Tetejéről a Balatont is látni,körben mezőgazdasági területekkel.A mezei pacsirták uralták dalukkal a vidéket,közben hallgatóztam,esetleg más madár éneket is sikerül-e meghallani.Lentről a fürjek szóltak a vetésből mindenfelől,tövisszúró gébicset hallottam az egyik bokorból.Virágok fotózása közben repült át a fejem fölött egy madár,számomra ismeretlen hanggal és meredek fordulóval leszállt az egyik domb mögött.Gyorsan megpróbáltam becserkészni ,felrepült és jellegzetes "énekkel"kísérve 200 m-re, zuhanó repüléssel leszállt.Nagyon éber félénk madár,a hangja ez:Tawny Pipit Anthus campestris, magyarul parlagi pityer.Sikerült közelebb jutnom hozzá és egy tüskés kórón végre megláttam.Hosszú farkú karcsú,hegyes csőrű madár világos barna tollazattal kicsit sötétebb finom mintázattal, világos sárga lábakkal.Szép halkan a kórón ülve is énekelt,kicsit tollászkodott  később a földön elkapott  valamilyen rovart.Nem számít ritka madárnak,de élőhelye elég specifikus a kopár száraz tájak lakója.A hangját szerintem nem fogom eltéveszteni ha legközelebb találkozom vele ,talán a hegyi és a barázda billegetőhöz tudom társítani ami nem csoda mert rokonok.

Ma délután a felújított csopaki strandon jártam,eddig is szép volt most még komfortosabb szebb lett.Amiért ezt megemlítem a cigányrécék az oka.Többször átrepültek egyesével,kettesével a strand előtti vízen hol Alsóörs,hol Füred irányában.Valószínű 2-3 párról beszélhetek,de lehet több is nagyon jó ,hogy költenek a környék nádasaiban.Küszvágó csérek ha nem is nagy számban de szintén nevelnek fiókát a közelben.Ők a strandra járnak be vadászni mellékekek egy képet róluk meg néhány szép virágról.Meghatározásukat későbbre halasztom.

Itéletidő májusban

Második napja tombol a vihar Veszprémben,ill.az egész orszában .Árvízek északkeleten,elöntött házak,rengeteg kidőlt fa,letört ágak.A teljes leltár valószínű 100 milliós nagyságrendű lesz!A mai csúcs hőmérséklet Veszprémben 9,7°C-fok volt,1 nap alatt 40mm eső esett viharos szél kíséretében.Nem igazán kedvezett a szabadtéri programoknak pl. a madarászatnak az idő.Aggódva figyeltem az eget többször is fecskék után kutatva.Sajnos ez az időjárás újabb csapás lehet az amúgy is megfogyatkozott állományra.Ilyenkor nincsenek repülő rovarok,csak reménykedni lehet,hogy holnap lesz végre egy kis napsütés és táplálékhoz juthatnak madaraink.A tomboló szél sok fészket is letéphetet a faágakról ill.bokrokból.Egy mezei veréb párt figyeltem ma amint nagy szorgalommal hordták a fészekanyagot az egyik kerti odunkba.Nem foglalkoztak az itéletidővel csak dolgoztak egész nap.Sajnos rörzitési hiba miatt,meg persze az erős szélnek köszönhetően lebillent a helyéről és ott himbálózott az ágak között.Madarainkat ez sem hatotta meg ők rendületlenül folytatták amit elkezdtek,sokszor komoly mutatványok árán jutottak be a nyíláson.A nagy sár  meg létra hiány miatt csak holnap tudom kijavítani,remélem kitartanak addig!Délután 5 körül néhány sarlós fecske bukkant elő  nagyon alacsonyan szinte a bokrok magasságában próbáltak valamit elkapni,aztán el is tűntek a csapkodó esőben.Egy erdei pinty hím kísérelte meg hangos énekével oldani a szomorkás hangulatot,amibe aztán fekete és énekes rigó is bekapcsolódott,de ma nem hallgattam sokáig őket, meg valószínű ők sem gondolták komolyan ebben a szélviharban.

Veszprémfajsz

Egy kis község a Bakony és a Balaton között kb. félúton.Két nevezetességet említenék a településsel kapcsolatban,az egyik a Baláca római kori villagazdazdaság,a másik a Kálvária.Baláca már az ókorban lakott település volt,erről tanuskodik a feltárt és rekonstruált villagazdaság.A Kálvária-hegy 375m magas,melynek tetejéről remek kilátás nyílik délfelé a Balatonra,ill. a Bakony vonulata észak felé.Egy képpel illusztrálom a panorámát.Afalu szélén kultúrált park,hatalmas játszótérrel,csúszdákkal,tűzrakó helyekkel áll a helyiek és túristák számára.Ma itt töltöttük a napot de madarászatra kevés időm jutott.Sok énekes madár volt a területen:pintyfélék,lép és fekete rigók,füzikék,poszáták,cinegék,sok seregély.Minden madár a fiókák etetésével van elfoglalva.Mindenfelől a fiókák kéregető hangja szól.A hímeknek azért jut ideje énekelni csak úgy zeng az erdő.Virágok közül ma a magas gubóvirágot fotóztam.

Fürjek

 Ma délután rövid túrát tettem Veszprém határában,arra voltam kíváncsi megjöttek-e már a fürjek.Ahogy lefordultam a dűlőútra párszáz méter után már meg is láttam az első példányt.A búza még nem magas,be lehet látni a sorok közé sőt néha fel is repkedtek,vagy területszerző párharc vagy hódítási manőverek voltak nem tudom.A fürjek egyébként a rejtőzködő kategória egyik képviselője.Rejtőszíne segítségével remekül el tud bújni az élesszemű ragadozók elöl.Van is okuk mert ma is éhes barna rétihéja hím pásztázta  át többször  a búza és lucerna táblákat.Ha meglátni nem sikerül hangjuk elárulja jelenlétüket.Jellegzetes pity-palattyolásuk messzire hallatszik főleg éjszaka.A hang tulajdonosának a helyét nehéz behatárolni mert a szél hol jobban,hol kevésbé hozza közel a hangját.Akkor lehet  őket jól megfigyelni ,amikor porfürdőznek nyíltabb ritkás területen.A többi tyúkalkatú madárhoz hasonlóan ők is a homokot választják a víz helyett az élősködők eltávolítására.Ezen a területen /kb.2 négyzet km/ évek óta stabil az állományuk,remélem marad is!Hétvégén kicsit több időm lesz jobban körül nézek.

Varsádon III.

Folytatom a varsádi madarász túrám beszámolóját.Kiváló időjárás és jó látási viszonyok voltak mindennap.Kerékpárral jártam be a vidéket még az uzdi tv-toronyhoz is feltekertem,de ez csak az erőnlétem tesztelésére volt jó,mivel madarász élménnyel nem párosult.A tó rendszer hossza egyébként kb.8-10km lehet, pontosan nem mértem még le.A tavak magántulajdonban vannak intenzív haltenyésztés folyik rajtuk.A környező táj vegyes, erdők ill.mezőgazdasági területek váltják egymást.Vékony nádszegély mindenhol van és vannak vadregényes részek is.Szombaton a tavakat ,vasárnap a dombvidéket jártam be.A vízen búbos vöcsök,kb.14 pár,cigányréce kb.10 pár,tőkés réce 15 pár,szárcsa 8 pár volt amit láttam.A parton ill. a nádasban már nehezebb számszerűen leírni a madarak számát,ezért csak a fajt írom:szürke gém,kis kócsag,nagy kócsag,bakcsó,cserregő és énekes nádiposzáta,nádirigó,vizityúk,billegető cankó,barázda billegető,nádi sármány,nádi tücsökmadár,rozsdás és cigánycsuk.A levegőben:barna rétihéja,réti sas,egerészölyv,,héja,karvaly,dolmányos varjú,bíbic,fekete gólya, persze a teljesség igénye nélkül.Kicsit jobbra számítottam,de sebaj.

Vasárnap a dombvidék megmászása volt a program.Minden felé virágzó bokrok, fák tömény virágillattal a méhek és lepkék nagy örömére.Most kicsit több időt fordítottam a karvaly poszáták megfigyelésére.Fotót szinte lehetetlen készíteni róluk,mertfolyamatos csata,üldözés folyt a bokrok között.Kicsit énekelnek,kicsit kergetőznek ez ment ma egész délelőtt.A karvaly poszáták éneke kellemes,szép ívekkel tarkított madárdal.Repülve és ülve is énekel.Jellegzetes erőteljes cserregés keveredik az énekébe .Ezt főleg ha izgatott akkor hallani tőle, na ma azok voltak elég rendesen!Barred Warbler Sylvia nisoria -.Itt meglehet hallgatni az énekét a cserregéssel fűszerezve.Azt figyeltem meg,hogy itt csak karvaly poszáta volt,más poszáta fajt nem láttam ill.nem hallottam a karvalyos vidéken.Ellenben tövisszúró gébicsnek szintén bejött ez a hely mert volt jónéhány.Az irodalom szerint is átfedik egymás vadász területét sok helyen ezek a madarak.Portyázott rendes karvaly pár is egyébként erre,valószínü a közelben fészkelnek.A gébicseknek is hasonló programjuk volt mint a karvaly poszátáknak szintén a területért és a tojókért csatáztak.Teszek fel fotót a fészkelő területükről.Veszprém határában ismerek karvaly poszátás helyet kinézek a héten oda is.A délelőtt folyamán rozsdáscsukokkal futottam még össze,3-4 pár került szem elé.Ügyesen kapkodták a rovarokat a fűből és a bokrokról egyaránt.Néhány fotó a tájról és  néhány virág.Tehát az utolsó kép agár kosbor ,a kék virág hegyi len,a harmadik pedig lila ökörfarkkóró.

Varsádon II.

Ma Tolna megyében, pontosabban Varsádon madarásztam.Veszprémből erős szélben indultunk/ ami itt természetesen nem szokatlan,mert "vagy fúj,vagy harangoznak"/még Szentkirályszabadjánál is lobogtak a zászlók a leszállópálya környékén,de ahogy leértünk Almádiba a Balaton-parta teljes szélcsend fogadott.A vitorlák petyhüdten lógtak a hajók árbócain,a víz pedig tükörsima volt.A fűzfői-öbölnél küszvágó cséreket láttam a vízen vadászni a kövekenen nagykócsagok ácsorogtak.Enyingnél a házakhoz egész közel egy hamvas rétihéja hím vadászott,Simontornyánál a Sió hídnál barna rétihéja tette ugyanezt.Belecskán az összes fészken ültek a gólyák már a tojásokon.Ez nagyon örvendetes ,de sajnos a fecskék szerintem /főleg a molnár fecskék /erősen megfogyatkozott létszámban tértek haza!Varsádon is kevés a megérkezett fecskék száma.

Délután bokros ligetes erdős vegyes területet jártam be a tavak feletti dombokon.Itt már megérkeztek a tövisszúró gébicsek,a karvalyposzáták és a gyurgyalagok is .Mindhárom fajból láttam ill.hallottam szépszámban.Láttam erdei pacsirtát,fülemüléket,vadgerléket,búbosbankákat,barátkákat,énekes és fekete rigókat/ezek nem városi rigók/,sok kakukkot,sárgarigót,cinkéket.A domboldalakat szép virágok díszítették sok lepkével. A két utolsó képen a termetesre növő védett, bíboros kosbor látható.

 

Sarlós fecskék

A hétvégén sajnos nem jutott időm a madarakra,remélem jövő héten bepótolom!A kertből azért sikerült néhány megfigyelés.A legfontosabb:végre Veszprém légterében is felbukkantak az idei első sarlós fecskék.Lehet,hogy korábban is voltak de nekem ma sikerült látnom egy kisebb csapatot.Nagyon magasan repültek,molnár fecskékkel vegyesen a hangjukat nem is lehetett hallani a távolság miatt.Különleges madarak ők is "várlakók", a repülés nagy mesterei.Veszprém több pontján van kolóniájuk.A Várban és a Viaduktnál,valamint a lakótelepeken is egyre több felé találkozni velük költési időben.Hangosan sivító gyors röptü csapataikat nehéz nem észre venni.Egyszer kézbe foghattam egy sarlóst és közelről megfigyelhettem különleges testfelépítését.Ami rögtön szembetűnik a testhez képest hosszú sarló alakú szárny és a lábuk más mint pl.egy rigóé (igazából csak kapaszkodásra használják).Figyelni szoktam fészkelési és költési szokásaikat.Általában május végén rakák le a tojásaikat /2-3-at/de előfordulnak csúszások is.Általában július végén repülnek ki a fiatalok ,de volt,hogy aug.24.ikén is etetett a sarlósunk.A kirepült kis fecskék rögtön önállóak és akár képesek a hosszú vonulásra.Ettől kezdve gyakorlatilag 3 évig az ivarérettség eléréséig nem szállnak le és addig vissza sem jönnek!Ha jól tudom a gólyáknál ez 4 év.

A Tapó-fogadó gólyái párban repültek ma,vagyis megérkezett városunk vonuló gólyája mert a párja,mint korábbi bejegyzésemben írtam itthon telel már évek óta.Az előző bejegyzéshez kapcsolódóan a hajnalmadárról tennék fel egy képet.

Legelőn

Ma délután Veszprém és a Bakony déli lejtői közt elterülő lőtéren madarásztam.Gyalogosan nem túl nagy területet sikerült bejárnom,de a kellemes tavaszi idöben jó volt kint lenni terepen.Korábban az orosz tankok ,terepjárók dúlták fel keresztül kasul a helyet ,amelyek nyomai máig látszanak.Jelenleg is zárt területnek számít de sokan kerékpároznak, túrázgatnak erre.Számszerüleg a seregélyek voltak ma legtöbben 2-300 madár kísérte kitartóan a birkanyájat.Sok mezei pacsirta örvendeztetett dalával,óvatos becslésem szerint 30-40 madarat láttam.A birkáktól kicsit távolabb búbos bankákat vettem észre négyen voltak.Különleges megjelenésűek ezek a madarak.Táplálékát jórészt a földről,a gyepen szedegeti.Rovarokat,férgeket keres az állatok körül.A legelő szélén bokros erdő foltok találhatók.Innét énekeltek nagy kedvvel a fülemülék,rigók,cinegék,vörösbegyek és poszáták.A bokrok között elbújva sikerült fülemüléket egész közelről meglesnem.4-5 madár kergetőzött egymással ,a hímek erőteljes ének kíséretével.Úgy tünt néha, hogy párbajoznak a hangjukkal.Kidülledt torokzacskóval,telitüdővel versenyeztek a tojóért.Közelről ma olyan hangfekvéseket is meghallhattam amire távolról eddig nem volt lehetőségem.Ez alacsony frekvenciájú majdnem kereplés szerű hang volt és ezzel indították a strófát.Nagyszerű élmény volt amikor hárman is rázendítettek.Na most kellett volna egy jó minőségű hangfelvevő szerkentyű.Csak zárójelben jegyzem meg kb.20m-re halad a Vp.-Szombathely vasút.Tényleg kötődik a MÁV-hoz a madarunk.))Végre megszólaltak idén először a kakukkok is,több helyről is hallotam jellegzetes hangjukat.Vonuló fecskék repültek néha át felettem,füsti,molnár egyaránt.Ragadozó ma 3 egerészölyv volt,plussz otthon egy hím karvaly vágott a verebek közé.

Kerti -tó

Elkészült a mi kis kerti tavunk.Saját tervezés, kivitelezés remélhetőleg a halak is jól fogják érezni magukat benne.Az a baj ,hogy még nem láttam őket enni.Valószínű aklimatizálódási problémáik vannak,új hely, hideg víz stb.Úgy vettem észre szeretnek elbújni,ezért teszek nekik néhány nagyobb követ alagúttal ami alá behúzodhatnak.A növényzetet egyenlőre tesztelem,milyen mélyre,árnyékos részre vagy napra?A parti terület még rendezés alatt,tavaly medvehagymát ültettem a közelbe,ha elvirágzottak átültetem őket.Attila kérésére néhány képet mellékelek a tóról.

"Újra szól a csalogány"

Ma végre Veszprémben is megszólalt az első fülemüle!Még nem a megszokott fülemülés helyemen szólt.Reggel 8-körül a Cholnoky-ltp.kertes családiházas részén énekelt.Kicsit meglepődtem mert nem egészen tipikus élőhely számukra,bá ezt ők ezt jobban tudják valószínüleg.Most már remélem megjön a "mi" fülemülénk is .A rendkívül hideg esős idő nem kedvez az éneklési kedvnek,de talán már a hétvégén megjön a meleg tavasz.A főcím, részlet Felix Mendellsohn-Bartholdy romantikus kórusművének kezdö sorából .A madárvilág énekbajnoka sok zeneszerzőt megihletett és zeneműveket írtak róla.Mendellsohnon kívűl ami hirtelen eszembe jut Händel F-dúr orgonaversenye a címe: "A kakukk és a csalogány".De nem csak műveket szereznek a csalogányról,az én véleményem szerint csennek is el dallamokat az énekéből.Persze ez csak az én egyéni okoskodásom ,pl. csak Händelnél maradva a "Győzelmi kórus " a Judas Maccabeus-ból egyes szakaszaiban kicsit felgyorsítva nekem ilyen hatású.Bocs a kitérőért,szóval amíg nem énekel a madarunk elég esélytelen észrevenni rejtőzködő életmódja miatt.Nagyrészt a sűrű aljnövényzetű,bokros árnyas helyeket kedveli ,a fészkét is a talaj közelébe vagy az avarba rejti.Az éneklésre visszatérve a madarak hangképző szerve olyan felépítésű,hogy éneklés közben is levegőt tudnak venni.Ezen kívül egyszerre több hang kiadására is képesek,ebben a fülemüle jeleskedik főleg.A hang erejében is a jobbak között jegyzik. Alvást sem igényel költési időben,szinte folyamatosan koncertezik.Az is előfordulhat,hogy alvás közben tud énekelni:))Ez további kutatás ill. megfigyelés tárgya.

Hűvös tavasz

Tavaly ilyenkor 23 C° volt ma épphogy sikerült  a 8C° és hozzá záporok,szél.Egyszóval nem volt ideális idő túrázni,madarászni.A hétvégén kis kertitavunk építésének utolsó simításaival töltöttem  az időt.Növénytelepítés,dekorálás,a kövek elhelyezése kicsit macerás, de a végeredmény kárpótol.A halak telepítése és az itató rész kialakítása még hátra van,majd szép sorban haladok.Közben azért a környék madarait szemmel tartottam.Valószínű jó helynek számít a kertünk és a szomszéd bokros mert a barátposzáta hímek néha négyen is viaskodtak a borostyán között.Előfordult,hogy ketten üldöztek egy harmadikat nagy csettegés közepette.Időnként a tojók is felbukkantak de számukat a sok mozgás miatt nehéz megmondani.Kíváncsian várom a végkifejletet.A hét elején a rozsdafarkú tojók is megjöttek,hasonló bonyodalmat okozva.Délután karvaly páros okozott ijedelmet,a hangjukra lettem figyelmes.Többször hallottam már karvalyokat vadászat közben vijjogás szerű hangot adni.Azt gyanítom,hogy konkurens madárnak szól mintegy riasztásként:ez az én prédám!A szederlugas metszése közben sajnos egy feketerigó fészke áldozatul esett a munkálatoknak.Nem vettem észre olyan jól el volt rejtve csak amikor a földön landolt.Tojás nem volt benne,majd újat készítenek a közelben.  (a választások miatt kétszer kellett neki állnom a bejegyzésnek,túlterhelt volt a rendszer folyamatosan megállt)

süti beállítások módosítása