A tövisszúró gébics cserjékkel, főleg tüskés bokrokkal (vadrózsa) szedressel tagolt legelők füves területek lakója. Mára sajnos leszűkült az élettere, megszűntek a legelők, kivágják a bokrosokat és nagy egybefüggő szántók kerülnek a helyükre. Ez nem kedvez sem a fészkelésben sem a vadászatban a madaraknak ,itt nem csak a gébicsekre gondolok. A táplálék megszerzéséhez szükségük van leshelyre, kiálló ágra ahonnan elkaphatja a talajon vagy a levegőben mozgó zsákmányát. A bokrok töviseire a felesleget néha felszúrja majd később elfogyasztja (ha még meglesz) erről is kapta a nevét. Aránylag könnyű megfigyelni őket éppen az előzőekben leírtak miatt,valahova mindig kiül és ott észre lehet venni és ha szerencsések vagyunk megengedi a fotózást is.Vonulásuk során az utak mentén a bokrosok hangosak a fiatal egyedektől.  A színük egyenlőre rejtő szín később fogják vedléssel megkapni végleges tollaikat.A hímek nagyon szépet a tojók szokás szerint kevésbé feltűnőt (ez nálunk embereknél kicsit másképp van..). Erős kampós csőrük van ami a ragadozó életmódjára utal ,ezzel tépi szét zsákmányát többnyire rovarokat de lehet kisebb madár is vagy pocok. Képeim több példányról készültek az egyiknek feltűnően nagyra nőtt a felső csőre. Egyik jellemző tulajdonságuk is megfigyelhető a képeken a faroktollaikat jobbra-balra mozgatják az ágon ülve.