Kicsit hűvös az idei május és ehhez még sokszor erős szél is párosul. A madarak kihasználják a szelet, pl. repülés közben sodródnak vele, de nagyon szívesen lebegnek szitálnak széllel szemben. Ma többször is megálltam figyeltem az egerészölyveket, ahogy a lebegésből fokozatosan ereszkedve lecsapnak zsákmányra, volt sikeres is közöttük. A harmadik-negyedik hasonló akció után már nem keltette fel annyira az érdeklődésemet az ölyvek zsákmányszerző bemutatója, kevesebb figyelmet fordítottam rájuk. Egy sziklás kopáros terület mellett haladtam el, (itt mindig körül szoktam nézni) ahol megint csak egy ölyv lebegett egy helyben a szélre ráfeküdve. Azért rápillantottam a távcsövemmel és gyorsan elő is kaptam a fényképezőgépem mert nem egerész, hanem egy kígyászölyv volt! Ugyanazzal a technikával mint egerész rokona, hol lógatta lábait, hol visszahúzta és csapkodó szárnyakkal lebegett egy helyben. Szitálás közben azért oldalra rám is rám nézett de annyira nem volt félős. Kis idő múlva megunta és tovább repült néhány kép sikerült róla. A kígyászölyv (nevét ezért kapta) főleg kígyókkal siklókkal táplálkozik, de természetesen békát rágcsálókat is elkap. Találtam róla egy érdekes írást, manapság nem lehetne ezt a "kísérletet" elvégezni abban biztos vagyok. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft.
"A kígyászölyvnek a szabadban és fogságban való életéről magyar ornithológus, Czynk Ede adta a legszebb életképét az Aquila folyóirat IV. 1897. évi kötetének 254. lapján. Hogy mennyire nem méregálló a kígyászölyv, azt fogságban tartott példányával igazolta, melyet megkötözött állapotban viperával maratott meg. A marás után harmadnapra kimult. Czynk már 1897-ben is a vadászközönség védelmébe ajánlotta a kígyászölyvet: Gazdaságilag nem számottevő, mert igen kicsi az állománya, azonban sokkal hasznosabb, mint amilyen káros. Különösen jelentős a viperapusztítása. Ennek dacára sem a madárvédelmi törvény, sem az új vadászati törvény nem intézkedik a védelméről. Feltétlenül kímélendő, különösen a fészkelés helyén, hogy megőrizhessük ezt a csekély számban előforduló, tehát könnyen kipusztítható szép és ritka sasfajt."
Szerintem is különlegesen szép ez a sasféle, vagy ölyv és ha lett volna ilyen madaram nem marattam volna meg kígyóval!