Ma délután rövid túrát tettem Veszprém határában,arra voltam kíváncsi megjöttek-e már a fürjek.Ahogy lefordultam a dűlőútra párszáz méter után már meg is láttam az első példányt.A búza még nem magas,be lehet látni a sorok közé sőt néha fel is repkedtek,vagy területszerző párharc vagy hódítási manőverek voltak nem tudom.A fürjek egyébként a rejtőzködő kategória egyik képviselője.Rejtőszíne segítségével remekül el tud bújni az élesszemű ragadozók elöl.Van is okuk mert ma is éhes barna rétihéja hím pásztázta  át többször  a búza és lucerna táblákat.Ha meglátni nem sikerül hangjuk elárulja jelenlétüket.Jellegzetes pity-palattyolásuk messzire hallatszik főleg éjszaka.A hang tulajdonosának a helyét nehéz behatárolni mert a szél hol jobban,hol kevésbé hozza közel a hangját.Akkor lehet  őket jól megfigyelni ,amikor porfürdőznek nyíltabb ritkás területen.A többi tyúkalkatú madárhoz hasonlóan ők is a homokot választják a víz helyett az élősködők eltávolítására.Ezen a területen /kb.2 négyzet km/ évek óta stabil az állományuk,remélem marad is!Hétvégén kicsit több időm lesz jobban körül nézek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.