A lecsapolt, lehalászott tómeder csak jót jelenthet! A madaraknak terített asztal bőséges lakoma, a madarásznak remek látnivaló.  Mivel a meder általában nem teljesen sík itt-ott vízfoltok alakulnak ki, ahol a kisebb nagyobb  halak  megrekednek és nem tudnak elúszni elmenekülni. Nem tudom csak sejtem, hogy a madarak honnan értesülnek a tó csapolások menetrendjéről. Valamiféle hírlánc működik a természetben (nem SMS vagy Facebook) és jól működik! A sirályok eleve csapatban járják az égi országutakat, véletlenül is rábukkanhatnak a táplálékban gazdag helyekre.  Az alvóhelyekről reggel induló madarak követik egymást, napról-napra  nő a létszám mert esténként átbeszélik a történéseket :). Az eredmény ezres de inkább több ezres létszámú csapat lehet. A kócsagok és szürke gémek eleve a tavak környékén élnek, már tudják,ha csökken a vízszint és halászok jelennek meg az  bőséges táplálékot jelent. A tömeg pedig vonzerő az átrepülő kóborló példányok számára. A kócsagok, szürke gémek nagyon óvatos madarak, csak cserkészve lehet őket megközelíteni, a legkisebb gyanús jelre felrepülnek. A helyet nem hagyják el csak biztonságos távolságra szállnak, aztán ha elmúlt a veszély vissza jönnek. Folyamatos zsivaj van, a dankasirályok rikácsolnak veszekednek egymással. Időnként az egész csapat felrepül hatalmas fehér felhőt alkotnak és a lárma is megszűnik csak a szárnyak suhogása hallatszik, de hamar vissza szállnak és kezdődik újra minden. A sirályok kevésbé félősek, de azért ők is betartják a biztos távolságot. Szokás szerint mennek az üldözések, ha valamelyikük nagyobb falatot kaparint meg, a többiek rögtön elakarják venni tőle. Próbáltam  gyűrűs madarat találni, de sajnos nem sikerült felfedeznem egyet sem ebben az óriási tömegben.

A képek távolabbról készültek néha ellenfényben.