Mai képeim szereplői nem a rikító tollazatukról híresek,a rejtőzködésben viszont profik. A búbos pacsirta tollának színezete például az élőhelye talajviszonyaitól is függ. A képeken jól látszik,hogy itt a faágak színéhez öltözött:)) Szerencsére még gyakorinak számít ,de élőhelyük nekik is veszélybe kerülhet. Magokkal táplálkozik, rovarokat is fogyaszt, istállók gabonatárolók körül szívesen keresgél. Pacsirtához méltóan szépen és hangosan énekel,egész évben itt tartózkodik ,nem vonul el. Kétszer költ 3-5 tojásból 2 hét alatt kelnek ki a fiókák  és 16-18 napos korukban kezdenek repülni.

 A sordély hasonlóan a pacsirtákhoz a mezőgazdasági táj madara ,de ő sármányféle. A talajon szeret keresgélni ahol szinte lehetetlen észrevenni,de néha kiül egy ágra, vagy villanydrótra és csak énekel.. és csak énekel.Mindig ugyanazt, lassan kezdi majd a végére begyorsuló csilingelés szerű hanggal,nekem tetszik egyedi . Ők is kétszer költenek 4-5 tojáson a tojó kotlik,12-13 naposan hagyják el a fészket. Rövidtávú vonuló.

 A végére egy kis színt is be csempészek ami ugyan nem madár ,hanem egy ritka kosborfaj a  tornyos sisakoskosbor vagy más néven vitézvirág. Az Orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó, 15-50 cm magas, gracilis megjelenésű évelő védett kosborfajunk. Egyetlen példányt láttam belőle ahol megálltam pihenni kerékpározás közben a Szentkirályszabadja és Felsőörs közötti murvás út mellett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.