Megérkezett a jó idő,rögtön hangos lett a kert, a fenyves, a város madárdaltól. Ma már az énekes rigó is a helyenként még hófoltos kertben keresgélt ! ITT A TAVASZ!!! A sorozat következő bejegyzésében az etetőimet legsűrűbben látogató madarakat mutatom meg.Széncinege,fenyves cinege,barátcinege,búbos cinege,őszapó látható a képeken.

Mai madaraim: a meggyvágó és az erdei pinty.A meggyvágó szintén a pintyfélék családjába tartozik ,viszonylag nagy testű, rövid farkú nagyon szép tollazatú madár .Erős ,háromszög alakú csőre van amivel könnyedén roppantja el a kemény magokat.Sokat hallatta hangját még énekelt is a fotózás alatt :))

Az erdei pinty esetében könnyebb megkülönböztetni a hímet és a tojót.Most egy hímet mutatok meg aki az etető alá hulló magokat keresgéli és a cinegék fenyő tűlevél közé rejtett szotyiját dézsmálja. 

A naptár szerint már lassan tavaszodni kellene az időnek.Ehhez képest a hétvégén még erős fagyok voltak és a Balaton teljes felületét is jég borítja! Egyetlen helyen a tihanyi révnél találtam szabad víz felületet a kompoknak köszönhetően.Rengeteg madár gyűlik össze ilyenkor és egészen közel jönnek a parthoz élelemszerzés céljából.Ha jó fények lettek volna szép képeket lehetett volna készíteni récékről szárcsákról és sirályokról.A parti fákon kis kárókatonák csapatai szárítkoztak és ücsörögtek varjakkal együtt.A Somos -strand feletti erdő tele volt rigó félékkel.Legtöbben a fenyő rigók voltak de kb. 20-30 szőlő rigó és néhány fekete rigó is mozgott a területen.Az avarban kutattak szinte beásták magukat a fák tövéhez ahol elbújt rovarokat csigákat keresgéltek.Sajna elég óvatosak nem engednek túl közel,így csak néhány érdemi kép készült.Ezen kívül barátposzáták,és házi rozsdafarkúak is voltak a területen.

A sorozat következő szereplője a vörösbegy .Óvatos ,kevés időt tartózkodik nyílt terepen .A kihullott vagy megtört magok után kutat az etető alatt vagy a bokrok alján keresgél az avarban.Ő is a hideg miatt néz ki ilyen kis gombócnak:))

Sorozatot indítok az etető madarairól.Néhány fotóval bemutatom a vendégeimet, akik manapság kicsit ducinak látszanak. Ennek is meg van az oka : nem a túltápláltság hanem a kemény hideg.Napközben sem emelkedik a hőmérő higanyszála -8°C fölé, éjjel pedig -12-14°C is lehet !! Ilyenkor  felborzolják tollaikat és ezáltal nő a hőszigetelő képességük ,úgy néznek ki mint egy kis gombóc. A táplálék ilyenkor kevesebb, a hó miatt nehezebben férnek hozzá jól jön az etetőn található olajos magvak, szotyi,alma,cinke golyó. A sorozat első madara a búbos cinege .Általában ketten jönnek ,de csak az egyik jön be az etetőre a másik valamiért nem ,ő a környék fenyőtüskéi közé korábban eldugdosott magokat keresgéli. A búbos cinegére ugyanúgy jellemző az őszi ,tél eleji spájzolás mint a csúszkára vagy szajkóra.Ők a fenyők hajtás végeinek hosszú tüskéi közé rejtik  a magokat és később megkeresik (hacsak meg nem előzik őket az erdő többi lakói :)).Azért a tavaszt érzik már ők is ,harciasan viselkedik a hím pl.a kisebb cinkékkel (fenyves,barát).

Előző bejegyzésembe daloló rigókról írtam illetve hogy havat és hideget jósolnak a meteorológusok.A hó és a hideg (-12°C éjjel -5°C nappal) megjött a rigók elcsendesedtek.Idei télen először befagyott a kerti kis tavam is jó vastagon..A Séd-völgyben jártam ott készültek a mai képek.A képeken látható madarak: vörös     vércse,kenderike,nádi sármány ,citrom sármány,zöld küllő,hegyi billegető,

Hallottam már idén rigót énekelni,de ma mondhatni kórusban szóltak a fekete rigók.Sötétedés előtt fél 6 körül több helyen (5-6) a belvárosban hangosan daloltak.Pont a következő napokra ígérnek havat de szerintem őket nem érdekli! Az etetőkön különböző a forgalom : a fenyvesben teljesen visszaesett ,5-6 széncinke,egy-két zöldike,szajkó.A kertben pont az ellenkezője tapasztalható.20-25 széncinke,tengelicek,zöldikék,kék cinegék,barát cinegék,őszapók,fekete rigók,meggyvágó,erdei pintyek,karvaly,balkáni fakopáncs,erdei szürkebegy,vörösbegy,balkáni gerle és van egy házi rozsdafarkú is!! Néhány kép az etető- itató környékéről:

A téli sirály etetés kellemes vasárnap délutáni elfoglaltságom.A balatoni kikötők sétányok ilyenkor sirály paradicsomok.2-300 km-ről sőt néha sokkal messzebbről érkeznek ide telelni a madarak.Négy példány gyűrűjét olvastam le.Cseh és horvát madarászok jelölték őket volt köztük amelyiket már 6 éve! Dankasirály ,vihar sirály, a legtöbb,de felbukkannak sárgalábú sirályok és idén egy kis sirály is úgy döntött itt tölti a Balatonon a telet.A mai képeken ezek a madarak láthatók.

Enyhe az idei január.... eddig legalább is .Éneklő cinegék ,esténként cikázó denevérek a Bazilika tornyai körül, kinyílt hóvirágok.Valószínű nem marad így  mert a tél még biztosan megmutatja erejét.Addig néhány kép a tavaszias télről.A képeken jégmadár (pont akkor kattintottam el amikor elstartolt a gát mellől),gatyás és egerész ölyv,nagy őrgébics,barátposzáta,szürke gém,nagy kócsag,szőlő és fenyő rigó valamint a "házi" karvalyunk (szép nagy tojó).

Blogom névadóját kerestem fel ezen a kellemes tavaszias délutánon.Karácsonyi hangulatot hó nélkül kicsit nehéz elképzelni ,de idén biztosan így fog eltelni az ünnep.A téli madár vendégek sorban megérkeznek.Itt vannak a csízek,a süvöltők,meggyvágók,fenyőpintyek és egy ritkán szem elé kerülő fajt is sikerült ma megfigyelnem a Völgyben!! Kedves kis piros sapkás pintyféléről van szó nevezetesen a zsezséről.Messze északról érkeznek hozzánk de nem minden évben jönnek.Úgynevezett inváziós években lehet találkozni velük .Idén ilyen év van! Szerencsére:)).Nem sikerült jó képeket készítenem ,kétszer is elzavarták a madarakat az orrom elöl,egyszer egy kerékpáros ,egyszer egy futó.Ez van megpróbálom újra megkeresni őket. A pintyeken kívül szorgosak voltak a fakopáncsok,a fagyöngyön a szokott helyen léprigók eszegettek és átrepülőben egy tojó kékes rétihéja is felbukkant . Ma a "téli " Séd-völgyről is készítettem képeket.

Ez a két faj volt a főszereplője a tegnapi napnak.Vízi madarakat mentem megfigyelni a füredi partszakaszra, volt is belőlük bőven.Szárcsák,kontyos,kerce,barátrécék.A sirályok "átnézése" közben került távcsövem elé egy kis sirály is ami ebben az évszakban meglehetősen ritka.2-3 megfigyelés azért előfordul  minden évben .Kb.10 percig láttam aztán elzavarta egy danka és elrepült Csopak irányába. A strand fáin közben egy rövidkarmú fakusz pár jelent meg,róluk is sikerült néhány képet készítenem.Két fakusz faj él Magyarországon és nagyon-nagyon hasonlítanak egymásra.A hangjuk a csőrük hossza és némi különbség a a szárny csíkjukon ennyi az eltérés a két faj között.Meglehetősen ritkán kerülnek szem elé most is csak a hangjuk árulta el őket.Én rövidkarmúnak határoztam őket.

Megpróbáltam visszatalálni a havasipintyet ,sajnos nem sikerült... Napsütéses novemberi alkonyat a cseszneki várban,kirándulók nézelődtek szép számban csoportosan, egyénileg.Madár legyen a talpán aki ilyen zavarás ellenére is itt tartózkodik.Pedig van de nem a pinty,hanem a szürkebegy.Havasi ő is és gyönyörű madár.Magyarországon kis számban telel főleg várakon ,bányákban magas sziklafalakon.Költési időben 1500-3000m magasan lévő kopár sziklás vidékek lakója.Tápláléka apró rovarok,magvak melyeket a földön és a sziklák repedéseiből szedeget össze.Az irodalom szerint túl messzire nem vonul ezért kíváncsi lennék ,hogy a mai két példány honnan érkezhetett Csesznekre.Kettő madarat sikerült megfigyelnem a várban.Először csak egyiküket láttam meg, amint a fal tetején lévő mohát csipegeti ,de nem a mohát ette hanem valószínű az alatta vagy közte megbúvó apró rovarokat kereste.Nem repült el 4-5 lépésről figyelhettem aztán lerepült a falról.Tettem egy kört nézelődtem ,aztán vissza mentem és elbújva várakoztam az előző helyen sikerrel! Egyszer csak ugyanott megjelent falon leszállt a földre és elkezdett szedegetni a földről.Egy perc múlva megjelent egy másik is és leszállt táplálkozni a társa mellé! Árnyékban voltak de azért pár kép sikerült róluk.4-5 percet keresgéltek pár lépésre tőlem (takarásban voltam ) és nem voltak félénkek de azért végig óvatosak maradtak.Nagy élmény volt !!

Havasi szürkebegyet és hajnalmadarat keresni indultam szombaton ebéd után a cseszneki várba.Borongós idő fogadott a Bakonyban (Veszprémben kellemesebb idő volt).Felsétáltam a várhoz de nem mentem be először csak távcsővel átvizsgáltam a falakat és hallgatóztam ,de csend volt. A szürkebegyek ha ráadásul csapatban vannak hallatják hangjukat, a hajnalmadár csendes még nem hallottam a hangját korábbi találkozásaink során.A vár melletti gyalogutat választottam és megálltam a várfal tövében,nézelődtem pásztáztam a falakat.Egy hím házi rozsdafarkút láttam meg először a földön keresgélt.Kicsit később ismeretlen madár hangot hallottam felettem és akkor láttam meg egy madarat amin már rögtön feltűnt, világos hasa és szárnybelsője.Tett egy kört a vár felett és az egyik magas bástya tetejére leszállt.Feje és háta sötétebb volt barnás árnyalattal és vékony csíkot láttam a szárnyon.Hasa világos volt nyaktól lefelé,torka még sötét.Csőre hegyes ,sárgás és az egyik képen is látható fekete véggel.Pintyes alakja volt és elég gyorsan szaladt a fal tetején.Sajnos csak alulról tudtam fotózni és csak 2 percig tartott az egész aztán elrepült ,ráadásul elég magasan is volt (a fényképezőm sem csúcs modell).Hazaérve rögtön megnéztem a képeket de csak ma mertem őket feltenni, miután több határozót és internetes forrást átböngésztem és havasi pintynek határoztam a látott madarat Cseszneken!!

Újra a sasok közelében...Nem írom ,hogy között mert sajnos csak kellően messziről engedik magukat megfigyelni .A fotó készítést még az időjárás is akadályozta.Egész héten kellemes napos idő ,persze hétvégére megérkezik a pára köd.                                                                                                                                                                                  A halastavak közül leeresztették az egyiket és ez mindig terített asztalt jelent a különféle madarak számára.Szürke gémek (20+) dankasirályok (20+) sárgalábú sirály(15),  néhány be nem azonosított nagy sirály ,egerészölyv és a rétisasok (18).Próbáltam becserkészni őket de lehetetlen vállalkozás.Nagyon éberek és a legkisebb zavarásra a legóvatosabbak el is repülnek azonnal, jobbára az öreg példányok.Sas szemük van:)).Valószínű már korábban leeresztették a vizet de még mindig találtak halakat a pocsolyákban és a vízfolyásban.Mennyien lehettek rögtön a lehalászás utáni napokban! Nagy élmény volt így is a hatalmas madarak megfigyelése.Próbáltam képeket készíteni de a nagy távolság és a fényviszonyok miatt kevésbé jól sikerültek.Tavaly majdnem ebben az időpontban találkoztam ekkora rétisas társasággal de az néhány kilométerre volt ettől a helytől.A többi tavon nem sok madár volt néhány tőkésréce, jégmadár és nagy kócsagon kívül.

Remek,napos tiszta kiránduló idő 18°C. Cikázó szitakötők és egyéb rovarok meg persze a rájuk vadászó madarak köztük a légtér egyik leggyorsabb fenegyerekei a kabasólymok.Laza siklásból hirtelen zuhanásba átvált, majd újra felhúz mintegy vadászgép.Messziről kiszúrja zsákmányát amit az esetek nagy százalékában el is kap.A levegőben elfogyasztja és már indul is a következőre.Előfordul ,hogy ugyanazt a rovart nézi ki magának két kaba is ekkor kicsit egymásnak esnek de nem komoly.Időnként azért leszállnak és egy magas pontról figyelik a terepet.A sólymokon kívül holló,barna rétihéja,egerész ölyv is felbukkant a tó körül.

Az Európai Madármegfigyelő Napok programjait a most következő hétvégén rendezzük, íme a Veszprém megyei programok:

Helyszín: Veszprém, Gulya-domb, Vilmapuszta

Időpont: október 1. 9.00-17.00

Találkozó: Veszprém, Gulya-domb, Állatkert felső bejáratánál (egész nap lehet csatlakozni)

Program: madármegfigyelés, bemutató gyűrűzés

További információ: Székely Balázs, 0620/ 618-6660

Helyszín: Mezőlak, Szélmező

Időpont: október 1. 8.00-16.00

Találkozó: Horgásztavaknál a helyszínen (2. és 3. számú tavak közötti töltés bejáratánál)

Program: madármegfigyelés, bemutató gyűrűzés

További információ: Aczél Gergely 06620/9727778, Hencz Péter, 0670/397 3869

Helyszín: Szigliget, Kamonkő tanösvény

Időpont: szeptember 30. 10.00 - 16.00

Találkozó: Tourinform iroda (Szigliget, Kossuth u. 17.)

Program: madármegfigyelő túra

További információ: Árvai Gábor, 70/264-5919

Előzetes bejelentkezés: Badacsonyi Tourinform Iroda, 06 87 531 013 -- A szigligeti túra a Tourinformmal közös szervezésű, ezért előzetes bejelentkezést kérnek!

A vasárnapi programokhoz lehet rövidebb időre is csatlakozni.

Más megyék programjairól az MME honlapon lehet tájékozódni:
http://www.mme.hu/europai-madarmegfigyelo-napok-20170930-1001-szombat-vasarnap

Az Európai Madármegfigyelő Napok a résztvevő országok közti verseny is, amelyben Magyarország dobogós helyezést ért el az utóbbi években a résztvevők, helyszínek és megfigyelt madarak száma alapján.

Csatlakozzunk minél többen idén is a programokhoz, hogy idén is a legjobbak közt legyenek a magyarok!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A tavalyi helyen a tavalyihoz közeli időpontban újra fenyérfutót tudtam fotózni.Nagyon bizalmas madár 40cm-re szedegetett a köveken és a parton!! Nagy élmény volt. Ezután kimentem Tihanyba légykapót meg füzikét keresni,ami részben sikeres volt.Nem engedtek közel magukhoz ellentétben a kis parti madárral fotót sem tudtam készíteni.Láttam örvös és szürke légykapókat és hallottam több helyről füzikéket.Ahogy a bokrok között bujkáltam hirtelen a szomszédos tisztásra hangos sistergéssel bevágott egy kabasólyom és már vitte is zsákmányát egy szitakötőt,amit a levegőben fogyasztott el.A különleges légi bemutató folytatódott egy másik sólyom részvételével hatalmas zuhanásokkal cikázásokkal.Kicsit később még ketten csatlakoztak a lakomához.Ha felmentem volna a kilátóhoz biztosan jobb képek sikerültek volna mert akkor közel egy magasságból is tudtam volna képeket készíteni.Láttam lent a tavon sok szárcsát,cigány récéket és nagy kócsagokat is.A levegőben folyamatosan jöttek-mentek a szajkók,átrepült egy fekete harkály is.A képeken látható kis sárga virág is itt nyílik most a Külső-tó környékén.Rövid leírás róla: " a hazánkban is előforduló vetővirág vagy kikericsvirágú sárika (Sternbergia colchiciflora). A Dunántúli–középhegység sztyepplejtőin és a Tiszántúl déli részének löszgyepjeiben az őszi esők után, rendszerint szeptemberben (az őszi gabonák vetésének idején) nyílik. Csak csapadékos őszökön tapasztalható, hogy tulajdonképpen elég gyakori, de ritkán és rövid ideig virágzó aprócska növény.A természetes állapotú, érintetlen gyepekben leginkább szálanként fordul elő, legnagyobb egyedszámban olyan helyeken (legelőkön, bányákban, turistautak mentén, sőt focipályán!) szaporodik el, ahol a gyep felszakadozik. "

Jönnek szerencsére a fenyvesbe továbbra is a vonuló madarak ,a helyiekkel rövid időre találkoznak és már repülnek is tovább hosszú még az út.A mai képeken sisegő füzike (Afrika trópusi részeire megy),kormos légykapó (Nyugat-Afrikába vonul) és az itthon maradók láthatóak.A kék cinege is vonul ,vagyis nem teljesen mondható maradónak viszont a búbos cinege csak inkább kóborol.Nyár végén 2-3 példány is megjelent egyszerre, mostanra "csak" egy jön de ő minden nap!

Most hogy leírom a bejegyzés címét tudatosodik bennem, már itt van szeptember közepe sőt el is hagytuk! Néhány fán már sárgulnak a levelek ,hűvösek az esték, csípősek a reggelek,de van hangulata az ősznek.A kertben  énekelnek a barát poszáták,a rozsdafarkúak,a levegőben még fecskék veszekednek vidáman.Még...mert lassan azért itt az idő az indulásra.A fenyvesben ma is tudtam fotózni szürke légykapót ők is itt vannak a nagy út előtt (valahol Afrikában telelnek) gyűjtik az erőt.Másik vendégem egy nagy fakopáncspár volt,láttam már őket de még nem készült fotó eddig. Voltam hétvégén a tavaknál is de ott az alacsony vízállás miatt megfogyatkoztak a madarak.Bakcsók,szürke gémek ,kis és nagy kócsagok,szárcsák,csörgő récék kis kárókatona volt a választék.

Mai látogatóm egy nagyon elegáns kedves madár volt,  egy kis poszáta! Költési időben néha lehetett hallani jellegzetes hangját de vonulási időben és ráadásul ilyen közelről még nem találkoztunk.Érdeklődő volt, körbe nézett az itató körül de nem szállt le.A környező faágakon sikerült lefotóznom.

Vonulási időben néha ritkább vendégek is felbukkannak a fenyvesben.Füzikék,harkályfélék és ma egy szürke légykapó is megjelent rövid időre.Néhány képet sikerült készítenem.

Nem csak a kőgátakon ,hanem a parti kövezésen is érdemes néha körül nézni.Tegnap Tihanyban tettem egy kört a Gödrösnél és sikerült látnom billegető cankót és hegyi billegetőt is.

Pontosítva a címet küszvágó csérek között.A balatoni kőgátak nagyon fontos szerepet töltenek be a vízi madarak életében.Pihenő éjszakázó pontok körben a Balatonon.Különböző fajok pl. a nagy sirályok  más helyeket használnak mint a csérek  és dankasirályok, nem közösködnek.Ezeket a helyeket a szárazföld felől nem lehetséges megközelíteni mert zárt területen vagy kikötőkben vannak.Víz irányából kajakkal indultam cserkészni.Évek óta ebben az időszakban gyűlnek össze a vonulásra készülő madarak és mindig itt ebben az öbölben és gáton gyűjtenek erőt az induláshoz.A küszvágó csérek kisebb csapatokban indulnak a hosszú vándorútra . (Afrikában főleg a nyugati partokon telel a trópusi  részeken és akár a Jóreménység-fokig is eljuthat ).Pontosan nem tudtam megszámolni a létszámot mert állandóan jönnek mennek a madarak, 60 példányt mondanék annyian voltak a területen biztos .Gyűrűs madarak is voltak 5-6 legalább fém gyűrű bal láb színes jobb láb,csak fémgyűrű jobb vagy bal lábon ,leolvasni nem sikerült sajnos .Két délután voltam kint a vízen ,először a hullámzás kicsit nehezítette a fotózást de azért szerencsére sikerült megörökítenem amit szerettem volna.Nagy élmény ilyen közelről figyelni őket ,persze azért elrebben az egész csapat ha úgy érzik ,hogy túl közel mentem.A képeken dankasirályok is láthatóak lesznek és egy vízityúk is felbukkant.A nagy sirályos kőgáton ami kb. 1 km-re van ettől a helytől sárgalábú és szteppi sirályok voltak.

Vannak még helyek ahol még megvannak a feltételek a fecskék túléléséhez ezt örömmel tapasztaltam Tolna megyében később visszatérek rá, de előbb közzé teszek néhány fontos tényt.Sajnos sok a negatív jelenség fecskéinkkel kapcsolatban, az MME legfrissebb cikkében ezeket olvastam :

"Az ezredfordulót követő drámai, akár 50%-ot meghaladó állomány csökkenésük hátterében több ok is áll:

• az élőhelyek átalakítása, fészkelőhelyek és táplálék csökkenése (a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, a túlzott kemizálás, a nem megfelelően végzett szúnyogirtások és épületfelújítások);
• a klímaváltozás (sár fészeképítő-anyag hiánya a szárazodó tavaszokon, óriási vonulási veszteségek, különösen tavasszal);
• és ami a legszomorúbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll."

Ezek sajnos mind tények!!! A háztáji gazdaságok száma drasztikusan csökkent,legeltetés talán csak a birkáknál van .Az ,hogy a falu teheneit, sertéseit minden reggel a gulyás és a kondás hangos ostor csattogtatással kihajtsa a legelőkre és este szépen teli hassal beballagjanak a nyitott kapukon már régmúlt.Tehenek a nagyüzemi gazdaságokban vannak,  sertések röfögése vagy éppen visítása a háztájiban csak elvétve hallható.Tyúkok és más baromfi félék még talán tartják magukat de szerintem ők is elfognak tűnni az udvarokról hamarosan.A kemizálás nagyon veszélyes (nem csak a fecskékre de minden élőlényre beleértve az embert is) a túlzott és nem szakszerű használata végzetes lehet!! A klímaváltozás szintén nagyon negatív hatás,a vonulási veszteség szerintem mindig is volt és lesz ez kivédhetetlen. De a kedvezőtlen ostoba társadalmi változások viszont igenis kivédhetőek  lehetnének !!! Veszprémben is sok helyen tapasztaltam a fecske fészkek oktalan pusztítását,leverését.Ebben pl. élen járnak a B....n V...n telephelyén .Nem számoltam mennyi de  teljesen mindegy, már kettő is sok szerintem.Visszatérek mondandóm elején említett örömteli tapasztalatomra.Hangos csivitelés reggeltől alkonyatig,minden szinten fecske a molnárok fent nagy magasságban, füstik a halastó vízét súrolva ,este gyülekező a villanyvezetékeken.A fecskék társas lények imádnak kergetőzni ,veszekedni,telepesen fészkelnek, és csapatosan vadásznak.Ha jön a vészjelzés rögtön megpróbálnak segíteni a baja jutott társnak.Vannak még fiókák fészekben, várható kirepülésük 1 másfél hét még lesz idejük felkészülni a hosszú útra.Rövid látogatást tettem a halas tavaknál is .Megszokott hangulatok : a bokrosban vonuló poszáták, cinegék, a nádasban még időnként hallani tücsökmadarat,imbolygó rétihéják, keringő rétisasok,ölyvek,a gáton fekete gólya kis kócsagokkal, a vízen szárcsák és búbos vöcskök. A képek a halastavaknál illetve a faluban készültek.

Szentkirályszabadja és Litér közötti kerékpárút nagyon jó madár élőhelyeken vezet keresztül.A bokros,  vadrózsás helyeket szeretik a tövisszúró gébicsek sok a tövis.Remélem csak én látom úgy és másnak több megfigyelése van ,de szerintem kevesebben vannak idén .Pár napja kint voltam itt ezen a területen és sikerült megfigyelnem 6-8 példányt.Az öreg hímek még itt voltak ezt azért emelem ki mert ők mindig korábban indulnak (korábban is érkeznek) egyébként voltak tojók és fiatalok is.Kedvelem a gébicseket nem csak a tövisszúrót a nagy őrgébicset is (a kis őrgébics és a vörösfejű gébics hiányzik  még a listámról). Csinos a Zorró álarcuk, szép a toll ruhájuk,erős csőrük,lendületesen gyorsan repülnek és a türelmesek a vártájukon mikor zsákmányra lesnek.