Mai bejegyzésemben a fitiszfüzikéről gyűjtöttem össze néhány adatot. Gyakori költőfajnak számít nálunk is, de én a környékünkön csak néhány revírt ismerek. Jellemzően domb- és hegyvidéki elegyes erdőkben, fenyvesekben költ, de bokrokban, vizes élőhelyeken, folyók mentén, lápokban, parkokban  és kertekben is megtelepedhet. A fitiszfüzike kemence alakú fészket épít, amely teljesen fedett. A bejárat oldalról könnyen megközelíthető. A fészek többi része jól el van rejtve a sűrű növényzetben, általában a földön, de néha közvetlenül a talaj felett fűben vagy gyógynövényekben. A külső réteg levelekből és mohából, a középső réteg finomabb fűből áll, a belső réteget tollak bélelik. Elsősorban a lombkorona szintben szedegeti össze apró rovarokból, hernyókból, pókokból álló táplálékát, de néha a talajszinten is szedeget. Nevét a lágy tónusú hangjáról kapta. Hollandiában, Németországban,Lettországban és nálunk nevezik így "fitis vagy vitis". Hosszú távú éjszakai vonuló. Telelőhelyei a Szaharától délre fekvő Afrikában találhatók. Várható élethosszuk kb.7év. Litér környéki elegyes erdőben találtam néhány fészkelő párt, a hangjuk már messziről elárulja őket. Nem feltűnő madarak és gyorsan mozognak a lombkoronában, néhány képet sikerült készítenem egy éneklő hímről. 

A füzikék élőhelyén nem csak a magasban, de a talajon is volt látnivaló. Különleges virágok nyíltak a területen, vitézvirágok. "A vitézvirág vagy tornyos sisakoskosbor, tornyos vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) a kosborfélék családjába tartozó, főleg Délnyugat-Európában elterjedt, feltűnő virágzatú nálunk védett orchideafaj."

A tövisszúró gébicsek állandó társak  a túráim alatt, nagy szép a fészkelő állomány Veszprém környékén.