Élet a kertben III.

2011.04.10. 21:19

Ma a kis kerti tó tavaszi rendbe tétele volt soron.Kivettem a halakat,lecseréltem a vizet a parti köveket letisztítottam ,a növényeket is kicsit átrendeztem . Még most is csodálkozom a halaim túlélő képességén.8-10 centis jég alatt etetés nélkül teljes létszámban túlélték ezt a hosszú kemény telet.Persze néha léket vágtam de visszafagyott hamar.A mediterrán fűszer növényeimet viszont megviselte a hideg.A kakukkfű és az oregánó is csak itt-ott hajtott ki.Legközelebb jobban oda kell figyelni a téli letakarására.A medvehagymák kibújtak a kert sarkában de nem lesz idejük virágozni mert valószínű egy finom saláta összetevőjeként kerülnek az asztalra.Már többször kellet gyíkokat mentenem,valahogy vonzzák őket a  locsoló vödrök és beleugranak a falról.A baj akkor van ha víz is van bennük mert úszni azért próbálnak,de ez nem teljesen az ő közegük.Eddig szerencsére túlélték.Érkeznek sorban a költöző kertlakó madarak.Vidám csicsörkék,a hűséges rozsdafarkúk,örvös galambok,barátposzáták foglalják el revírjüket.Szép énekük már nagyon hiányzott.Lehet ,hogy nem így van de én úgy gondolom kicsit kevesebb a madarak száma a korábbi évekhez viszonyítva itt a környéken.Remélem nem így van csak én töltök kevesebb időt  kint.Ma Füreden megszólalt a kis poszáta  és egy nyaktekercs is "énekelt" a diófán.Különleges ez  a harkályfélék családjába tartozó madár.Ritkán kerül szem elé inkább a hangja árulja el,velem fordítva történt ma(előbb láttam mint hallottam).Nagyon jó a rejtő színe a tollazat mintázata különleges.Tavasszal van a nagyobb esély találkozni vele ilyenkor kevesebb még a lomb és vonuláskor a kertekben is felbukkan.A kis poszátát nagyon kedvelem ő évek óta visszatérő fészkelőnk.A hangja eltér a barátposzátáétól nem olyan dallamos de nekem tetszik.A múlt héten a tihanyi Külső-tónál a kis vöcsök hangját hallgattam, nekem hasonlónak a kis poszáta jutott elsőre eszembe.Jópofa kacagós mindkettő .Megnéztem a zöld küllő elkészült odúját,a fa alatt tele volt forgáccsal , megvizsgáltam puha anyag.A fűz belseje ezek szerint puha,talán ezért is választották ki.Sajna nem láttam őket, valahol a környéken lehettek.

Zöld küllő

2011.04.04. 20:46

 Sajnos az utóbbi időben kevesebbet tudtam a madarászattal tölteni,de azért néha sikerül elcsípnem érdekes megfigyeléseket.Így volt ez tegnap is.A füredi strandról kémleltem a Balatont,hátha távcső elé kerül valami.Néhány tőkésréce,kárókatona,sirályok,bütykös hattyú volt a választék.Két  küszvágó csért is felfedeztem az egyik távoli bólyán .Tollászkodtak pihengettek,néha elmentek halat fogni.Miközben a vizet figyeltem ,a hátam mögül folyamatos halk kopogtatást hallottam.Rövid cserkészés után megtaláltam  a kopogó hang gazdáját egy zöld küllő pár személyében.Szorgalmasan vájták fészkelő odújukat egy fűzfa vastag törzsébe.Hullott a forgács és szépen alakult az odú bejárata.Felváltva dolgoztak rendkívüli szorgalommal.Amikor megjött a váltás akkor az addig dolgozó elrepült a közelbe táplálkozni,hol a fű között,hol a fák törzsén kutatott.A zöld küllő egyébként a harkályfélék családjába tartozik,de a táplálkozási szokása kicsit eltér a fakopáncsokétól.Kedvenc tápláléka a hangya,imágók és lárvák egyaránt.Csőrével megbontja a hangyabolyt és hosszú ragadós nyelvével szedi ki a zsákmányt.Tollazata is eltér,szép zöld a színe sárgás farok csíkkal,de a piros sapka azért megvan.Hangja jellegzetes , legközelebbi rokonától a hamvas küllőtől ez alapján is megkülönböztethetjük.Óvatosak voltak,ha kicsit közelebb merészkedtem rögtön elbújtak  egy ág mögé.A strandszezonig két hónap van addig kirepülnek a fiókák,majd meglátogatom őket néha kíváncsi vagyok az etetésre.Néhány kép a készülő odúról:

Tavaszodik

2011.03.16. 22:50

 Végre szebbik arcát mutatta az időjárás a hosszú hétvégén!Rövidebb túrákat tudtam beiktatni az igazi nagy madarászatokra még várnom kell,de ami késik nem múlik.Érdekes ez az időszak mert még itt vannak a téli vendégek ,de már a "saját" fajaink is érkeznek sorban .Csak néhány példa:vízi madaraink közül visszatértek revírjükbe a bütykös hattyúk,itt vannak a cigány récék (pl. Csopakon láttam párosával őket),a Külső-tónál a nyári ludak,a kócsagok gém félék foglalták már el a területet.Ugyanakkor a Gödrösnél sok a kerceréce (már náluk is zajlik a pár választás, javában udvarolnak a hímek) bőven voltak még kis bukók és Palóznakon a szokott helyükön 100-as kis és nagy kárókatona csapat halászik vagy szárítkozik a parton.A dankasirályok szép fekete csuklyája már messziről látható,vannak még vihar és sárgalábúak is a parton.Örvös galambok röpködtek a Szív kórház környékén.A szántóföldeken szól a mezei pacsirta, barázda billegetők kergetőznek,ölyvek mutatnak be légi akrobatikát és persze a dolmányos varjak rekedt károgása árnyalja az idilli képet.Kicsit túl szaporodott szerintem az állományuk és ez veszélyt jelent a kikelő fiókákra,ugyanis nagy fészekrablók ezek a madarak a szép tollazatú  szajkóval együtt.Az erdők is hangosak,főleg a harkályok járnak ebben az élen.A Koloska-völgyben jártam egyik reggel ahol szinte minden képviselője jelen volt a fajnak.A forrás környékén van egy nyárfa sor jó pár kiszáradt egyeddel amelyek ideális doboló helyek harkályainknak.Volt itt kis, nagy és közepes fakopáncs,zöld küllő,fekete harkály(,de biztos volt balkáni is).Mindegyik más hangon adta a jeleket:egész mély frekvencián a fekete harkály  és a test méretek szerint emelkedett a dobolás hangja meg a sebessége is változott.Sajnos hangfelvevőt nem vittem pedig remek felvételek készülhettek volna!A téli vendégek közül itt süvöltőkkel és fenyő pintyekkel futottam össze.Gyönyörűen énekeltek az ökörszemek,vörösbegyek,erdei pintyek,énekes és fekete rigók,zöldikék.Érdekes de mintha az énekes rigók hangosabbak lennének,vagy több van belőlük,mindenesetre elnyomták a fekete testvéreiket.Vagy ők később kezdik majd,vagy ténylegesen fogy a számuk?Remélem nincs vész,itt Veszprémben egyébként márc 8.-kán hallottam fekete rigót idén először énekelni.Itt vannak még néhányan a csízek szépen énekelve,de már énekelnek a cinegék is ( a kis kék is),szóval megkezdődött a nagy tavaszi zenei kavalkád!

Kertünk madarai II.

2011.02.28. 21:32

Vasárnap délután mezőgazdasági területeket kerestem fel, konkrétan a mezei veréb odú telepem környékét.Verebek most nem voltak a közelben .Seregély csapat és fenyőrigók keresgéltek a bokrosokban ill.a füves parlagon. A tavalyi mélyszántás barna hantjai között mezei pacsirták szaladgáltak.Több csapatot is láttam,valószínű már a terület lakói,de akár vonuló példányok is lehettek.Szerencsére stabil az állomány és remélhetőleg így is marad.Ragadozók közül egerész ölyv pár  jelent meg rövid időre,de nem maradtak sokáig.A mandulásban nagy fakopáncs hangoskodott,de nászra utaló jeleket még nem tapasztaltam.

A kertünkben az etetőnél mindennap elfogy a kitett eleség jó étvágyuk van a madaraimnak.Meg is hálálják szép énekükkel és hűségükkel.Van egy kis kék cinegém aki már legalább a harmadik telet tölti nálunk,de elképzelhető,hogy régebb óta is vissza jár.Nyáron sosem látom ,csak a téli szezonban van itt.Lehet hogy írtam már róla.Mindig egyedül jön és a támfal egyik biztonságos üregében éjszakázik.A jelenlegi napjárás szerint este fél 6-kor surran be a szűk nyíláson.Készítettem a helyről fotókat,de a madárról még nem sikerült túl fürge és váratlanul bukkan elő általában.Nem félénk ha 2 méterre vagyok akkor is gond nélkül jön és bebújik a helyére.Az etetőre ritkán jön,napközben a környéken keresgél valahol.A csízek kitartanak és minden reggel hangosan énekelnek az etetőnél.Diktafonnal megpróbáltam felvenni,ez sikerült: bakony-balatonbirding.blog.hu/media/file/VN550084.WMA bakony-balatonbirding.blog.hu/media/file/VN550086.WMA   Remélem lejátszható!Még hangot eddig nem illesztettem be talán jó lesz.A képek a cinege búvóhelyéről  és egy tőkés récéről készültek.

Felhívás

2011.02.27. 23:09

 Egy felhívást szeretnék megosztani olvasóimmal!Ha valaki tudna segíteni a nemes cél érdekében,  a csatolt dokumentumokban megtalálja a szervezők elérhetőségét.

 

Felhívás Madárbarátokhoz!

 

 

Az elmúlt esztendőben a Magyar Madártani Egyesület Veszprém megyei csoportja a Balaton- Felvidéki Nemzeti parkkal karöltve megkezdte a felkészülést Csörgey Titusz ornitológus halála 50. évfordulójáról való méltó megemlékezésre, amihez kérjük az Önök támogatását is. A Nemzeti Parkkal egyeztetett szándékunk szerint egy bronz mellszobrot, 5/4-es méretben (70/60cm), állítanánk a Park csopaki központjának kertjében, ami egy későbbi emlékhely alapja lehetne. A szobrászokkal tárgyalva, 2,0 - 2,5 millió Ft-ra lenne szükség ahhoz, hogy a mellszobor 2011. december 16-ra elkészülhessen, a pénzt május – június hónapra szeretnénk előteremteni.   Emiatt keresünk támogatókat a természettudomány, az MME helyi csoportjai, szakosztályai, alapítványai részéről, illetve minden a téma iránt elkötelezett emberek közül, bízva megértő egyetértésüket az elképzelésünkhöz.

A szobor állítás miértjét a mellékelt rövid életrajzban mutatjuk be, szeretnénk, ha az ilyen tudós embereknek nem veszne nyoma a mai világ nagy rohanásában. Természetesen a Nemzeti Park és magam is, az egyesület támogatásával, folyamatosan keressük a szponzorokat, helyieket, de tőlünk távolabbiakat is. A pénzadomány gyűjtését csak akkor kezdjük meg, ha előzetesen kiderül annak teljesíthetősége. A pénzt az egyesület elkülönített számlájára gyűjtenénk, és annak felhasználásáról tételesen elszámolnánk. Várjuk szíves válaszukat, az MME 18. sz. Veszprém megyei csoportja nevében, tisztelettel: Szelle Ernő

  

Telefon: 88/ 410 640; mobilszám: 30/ 562 0018

            E-mail cím: szellemme@invitel.hu                                                                                                                                                                                                     

  Csörgey Titusz (1875. 08. 12 Nezsider – 1961. 12. 16. Tapolca)

 

A Fertő tó melletti Nezsideren született, eredeti családneve Uhlig, 1900-ban veszi fel anyai nagyszülei Csörgey nevét. Iskoláit Pozsonyban, majd Sopronban végzi, 1893-ban kerül a budapesti Pázmány Péter Egyetem bölcsész karára, ahol zoológiát tanul id. Entznél. 1895-ben Herman Ottó mellé kerül gyakornoknak az Ornithológiai Központhoz. Herman Ottó mellett kedvet kapott a művészethez, a madár illusztrációhoz, Tőle kap megbízást a Petényi hagyaték feldolgozásához. Emiatt felhagy az egyetemmel és 1904-ben magyar, majd 1905-ben német nyelven kiadatja Petényi jegyzeteit, az értékes forrásmunka rendezése mellett gyönyörű képekkel illusztrálta azt. Szintén ő illusztrálta Herman Ottó „ A madarak hasznáról és káráról” című könyvét, melynek későbbi kiadásait színes festményekkel egészítette ki. 1900-ban katonai szolgálatra rendelik, innen a tüdőbetegsége miatt idő előtt leszerelik, gyógyulása érdekében Herman kijárja, hogy gyógyulni az Adria mellé mehessen. Az 5 hónapi spalatói (ma Split) madármegfigyelés a tudományos eredmények mellett a gyógyulását is meghozta. 1903-ban Seebachba megy Berlepsch-hez, a madárvédelem atyjához, ennek hasznát könyveiben mutatja be. „Útmutató a mesterséges fészekoduk alkalmazásához”, majd a „Madárvédelem a kertbenc. kiadványaival a magyar madárvédelem alapjait tette le, az utóbbi 10 kiadást ért meg. Az idő múlásával és Herman Ottó halálával ráhárulnak az adminisztratív ügyek, majd a „Központ” ideiglenes vezetése. Igaz, hogy Chernel István személyében találnak igazgatót, aki Kőszegen él, így a napi adminisztráció Csörgey-re marad.

1922-ben Chernel, a nátha-járvány következtében meghal és így most már őt bízzák meg az igazgatói teendőkkel, nehéz időkben veszi át az intézetet, de segítségére jön Schenk Jakab tudományos tekintélyével, Chernel István özvegye és Warga Kálmán leveszi válláról a minisztériumba járás terheit, ekkor nevezik ki Vasvári Miklóst is az intézethez. Ez időben telepszik meg Csörgey Veszprém megyében, a Földművelésügyi Minisztérium ekkor parcelláztat telkeket Salföld balatoni oldalán, ez a település a mai Ábrahámhegy lett, amely túlnőtte az anyaközséget és kivált abból. Egy nagyon egyszerű parasztházat vesz, kollégái is ide települnek (Schenk; Hámori; Grenczer; Kerekes) Ez a környezet felel meg a visszahúzódó természetének, horgászás közben a Balaton madarait is figyelemmel kíséri. Több szervezetnek is tagja lesz, nagyra tartja a Tiszántúli Madárvédő Egyesület tiszteletbeli tagságát (1934), 1934-ben díszdoktorrá avatja a debreceni tudományegyetem.

1935-ben vonul nyugdíjba, mint kísérleti főigazgató, ettől kezdve teljesen Veszprém megyei lesz, és ritkán hagyja el Ábrahámhegyet, évente egyszer Pestre látogat, majd később elmaradnak útjai. Inkább a Mecseki Madárvédő Egyesület összejöveteleit keresi fel, ahol komoly madárvédelmi munka folyik és ez számára oly kedves. Szívügye volt a baranya-kárászi fészekodu gyár létrejötte (Kühnel Márton).

Ábrahámhegy meghozza számára a nyugalmat, idős kora ellenére még felkeresi a Kornyi-tavat, melyről jelentést készít. Többen meglátogatják régi munkatársai közül, de van látogatója külföldről is. Öreg korára nehéz a helyzete, de nem hagyja el magát, igaz a sok háztartási munka egyre jobban ártott neki, hallása is gyorsan romlott, végül feleségével együtt így került be a tapolcai kórházba. Egy héten belül mindketten, csendben elhunytak, Csörgey Titusz 1961. december 16-án. Házában rövid ideig egy múzeum jött létre, de az nem sokáig maradt meg, jelenleg az ábrahámhegyi önkormányzat épületében egy kis emlékszoba hív emlékezésre  (Keve András nyomán összeállította:Szelle Ernő).      A következő képen Csörgey látható Keve Andrással

 

 

Jég veled!

2011.02.14. 23:02

 

   Teljesen eltűnt a jég a Balatonról,csak mutatóban látni néhány kósza jégtáblát.Ez azt is jelenti ,hogy szétszóródtak a vízi madarak is a tavon.Így sokkal kevesebb madár látható a korábbi hetekhez képest,mikor a jég volt az úr.A füredi móló környékét jártam be itt etetik a madarakat ,ezért esetleg ritkaság is befuthat.Igazából a sirályokra koncentráltam,gyűrűket szerettem volna leolvasni.A madarak jelölésére színes "gyűrűket" alkalmaznak a fémgyűrűk mellé vagy helyett.Általában a bal lábukra helyezik a körülbelül 2,5cm-es műanyag henger alakú jelölést.Ez azért is előnyös mert jó minőségű távcsővel,de inkább un.spektívvel a madár befogása nélkül könnyen leolvasható a betű és szám kombinációjából álló felirat.Két danka sirályon fedeztem fel jelölést,az egyiken fehér a másikon piros színűt.A fehér leolvasása csak részben sikerült ezért nem küldtem be a gyűrűző központba,melynek címe: Madárgyűrűzési Központ / Hungarian Bird Ringing Centre

MME / BirdLife Hungary
Költő u. 21., H-1121 Budapest
Tel.: +36-1-391-1772
Fax: +36-1-275-6267
E-mail: ringers@mme.hu / de a piros sikerült!A sirályt 3 hete jelölték Szegeden, Balatonfüredtől 186 km-re.Én voltam az első leolvasója!Több gyűrűs sirályt nem sikerült felfedeznem a hangoskodó csapatokban ,de ennek is nagyon örültem.A megfigyelések mellett a hétvégén az odújaim kitakarításával és újak kihelyezésével is foglalatoskodtam .7 új odút készítettem,remélem már tavasszal lakója lesz mindnek.Az  etetőkön átlagos forgalom van,legtöbben a csízek vannak,már korán reggel hangosan beszélik meg a napi tennivalókat az etető környéki fákon.Őket követik a zöldikék,cinkék,fekete rigók,b.gerlék,vörösbegy és ökörszem.A mai képek:1. az utolsó jégtáblák az idén(remélem) a mólónál 2. némelyik dankasirály már "csukját" visel 3. a fehér lábgyűrűs  sirály 4. mezei veréb méretes tavalyi fészke az egyik odúban

Varsádon IX.

2011.02.06. 22:49

 Szeszélyes telünk van!A hét elején kemény hideg a végére pedig enyhe, már már tavaszi idő.Kihasználva a jó időt körbejártam a tavak egy részét Varsádon.Először az egyik fennsíkot látogattam meg ahol sok bogyós bokor található.A fenyőrigók leették már a termés javát csak a vadrózsa bogyóiból maradt néhány itt-ott.A domdtetőn haladva nagyon lehangoló látvány fogadott.Az egyik kedvenc helyem, a karvaly poszáták fészkelő helyén épp egy traktor dolgozott.Hatalmas adapterével sorra zúzta be a bokrokat mindent letarolva maga előtt.Több hektáros területről tüntett el mindent szinte az utolsó fűszálig!Tavasszal nagyon sok madár fogja keresni a megszokott költő helyét.A karvaly poszáták szerintem különösen érzékenyek erre mert nagyon válogatósak a fészkelő hely megválasztásánál.Ezenkívül kosbor félék termő területe is ez a hely és ha beszántják,akkor az is nagyon nagy veszteség lenne.A rétisasokkal találkoztam,az egerész ölyvek pedig  már a revírek felett járőröztek.Láttam nagy őrgébicset,hollókat és az erdős részen fekete harkállyal is "összefutottam".A halastavak még jég alatt pihennek,csak néhány kifolyó közelében van szabad víz felület.Itt csörgő récék,szürke gémek,nagy kócsagok és tőkések voltak.Több helyen hallottam rókákat de látni nem láttam.A képek: 1.2. tolnai dombok/3.ismeretlen szív alakú gomba faj/4.5.6. a letarolt bokros/7.körök a jégen /8.csörgő récék az egyik csatornában

A révnél

2011.01.30. 22:08

 Lassan megváltoztathatom a blogom nevét "A tihanyi rév madarai "-ra,a Séd-völgy helyett.Ha tehetem valóban nagyon szívesen járok ide,mert egy különleges pontja legnagyobb tavunknak.Itt a legmélyebb,a legkeskenyebb,legerősebb az áramlása a víznek...sorolhatnám.Pl. ha Badacsony irányába nézünk,mintha tengert látnánk,főleg ha vitorlások lepik el.A legfontosabb ezek mellett számomra persze a madárvilága.Ilyenkor télen csak itt van szabad vízfelület és ezért relatív kis helyre koncentrálódnak a Balaton téli vendégei.Most sokkal nagyobb a jégmentes terület mint legutóbb de azért így is lenyűgöző a rengeteg madár látványa.Úgy látszik bőséges a táplálék is mert ellenkező esetben szerintem odébb állnának.Több száz barát,kontyos,tőkés és kerceréce,valamint szárcsák úszkálnak vidáman a jeges vízben.Ha ők nem lennének a sirályoknak sem lenne itt sok keresnivalója.Ők ugyanis azzal töltik az idejüket,hogy valahogy megkaparintsák a récék és szárcsák által felhozott kagylókat és egyéb finom falatokat.Dankák,sztyeppi,sárgalábú és viharsirályok egész hada veszi körül az előbb említett madarakat,az ő túlélési esélyük is a felszínre hozott zsákmány mennyiségétől függ.Időnként vadlúd csapatok húznak át a rév felett,valószínű sok liba éjszakázik a tavon.Az esti behúzást sajnos nem sikerült megvárnom.Majd legközelebb!Néhány hangulat kép a mai látnivalókból:

Élet a kertben (január) II.

2011.01.23. 18:55

Átlagos január végi hőmérsékletekkel telt a hét,csapadék nem volt. Ami nem baj mert sokfelé okoz gondot a sok víz az ország nagy részén.Szerencsére Veszprém környékén nincsenek ilyen gondok.Az etetőknél közepes a forgalom.Az egyiknél megjelentek a balkáni gerlék mellet a parlagi galambok és mohón eltüntetik az eleség jó részét.A kis énekesek nem férnek hozzá,csak a maradékhoz.Persze ők is éhesek csak túl sokan lettek.Korábbi években nem tapasztaltam ilyen nagyszámú jelenlétüket.Szerintem jócskán túlszaporodtak,nem ártana ha néha kicsit besegítene az állomány szabályozásba karvaly,héja,vagy vándorsólyom.Persze azért tevékenykednek,csak ritkán kerülnek szem elé.A héten két áldozat maradványait találtam a kertben.Egy galamb és egy fekete rigóét.Utóbbiról fotót is készítettem,a tollakon kívül nem sok minden maradt.:( Végre nagyobb számban megjöttek a csízek és van egy fenyves cinege párom is egy ideje.Nagyon bizalmasak egész közel engednek magukhoz,csak olyan gyorsan mozognak hogy az én lassú gépemmel nem sikerül éles fotót készítenem.Nagyon tetszik a kommunikációjuk,változatos a repertoárjuk.Hol halk füttyök,hol kellemes ének és az ismerős magas szííű. Kedvencük  a dióbél ,de a szotyit is megeszik.A mai fotók:1.,2., a hóvirágok javában nyílnak 3.fenyves cinege, 4.karvaly reggelije

 

 
 

 

Január

2011.01.12. 22:43

Képek és életképek a jeges Balatonról: 1.2.  szombaton még sokan korcsolyáztak , vasárnapra megenyhült az idő és sajnos már nem lehetett a jégre menni. 3.4. (sérült,beteg?) sárgalábú sirály a füredi mólónál. 5. 6.  szárcsa és barátréce különböző merülési technikája. 7. pancsoló 8. (kár hogy nem a hétvégén volt a napfogyatkozás) ködbe burkolt Nap

Élet a kertben (január)

2011.01.08. 22:17

Kemény telünk van az idén.Volt már 40cm-es hó,hófúvás,ónos eső és tartós hideg.Ennek ellenére kevesebb madár vendégem az etetőkön a megszokottnál.Pintyfélék közül tengelicek,zöldikék,erdei pintyek jövögetnek meg néhány meggyvágó.Fenyő pintyet még nem láttam és csízeket sem ,pedig korábbi években már reggel vártak a hársfa tetején vidám hangjukkal.Karácsonykor volt még rozsda farkúm is de lehet,hogy elfogyott a tápláléka a környéken és odébb állt.Vörösbegy,ökörszem,balkáni gerle,fekete rigó keresgél még a konyhai hulladék között,de rigó is mintha kevesebb lenne.Valószínű behúzódtak a belvárosba ahol nagyon sokféle bogyós bokor és fa van.A Postától lefelé az Óváros-tér irányába sok helyen látom keresgélni őket.A cinkéim között van egy, valami furcsa sebbel vagy sérüléssel a fején.Próbáltam lefotózni,de mindig elfordul,vagy gyorsan kikap egy szotyit és elrepül.Látszólag nem zavarja mert ügyesen jön-megy,már kb. 1 hónapja figyelem. A tóból nem vettem ki a halakat remélem kibírják a 10cm-es jégpáncél alatt.:)Lehet már korcsolyázni is rajta csak kicsit rövid a pálya.Léket vágok néha az oxigén ellátás biztosítására.Tegnap este denevéreket láttam sötétedés után a kert felett repkedni.Kicsit furcsállottam mert az enyhülés csak ma ért ide,de ők talán már érezték. Képek:1,2,a sérült szén cinege és a kis tó befagyva.

Új év

2011.01.02. 22:14

 Új év, új tervek,ötletek, hogy mi valósul meg, jövő ilyenkor meglátjuk!Mindenkinek eredményes,boldog új évet kívánok!

Az ünnepek alatt próbáltam időt szakítani a madarakra,persze nem annyi sikerült ,mint szerettem volna,de természetesen nem elégedetlenkedek.Voltam Varsádon, Tihanyban és Füreden.A legnagyobb létszámban a fenyőrigókkal találkoztam.Varsádon a már korábbi bejegyzéseimben többször említett és fotózott "bogyós-tetőn"voltak több százan.Sokféle bogyótermő bokor és fa van a területen ,szerintem egész télre kitart,ha "spórolnak"ha nem akkor keresnek új helyet maguknak.Itt kizárólag a bogyókkal foglalkoztak,Füreden viszont nagy csapatban, seregélyekkel együtt a talajon ugrálva igazi rigós kapirgálós mozdulatokkal keresték a táplálékot.Persze azért a bogyók sem maradtak meg a bokrokon.Rendkívül óvatos madarak folyamatosan kommunikálnak és nagyon éberen figyelik a környéket.Szívesen csapódik hozzájuk többféle madár is, pintyfélék pl.mert nekik is nagyobb biztonságot jelent a nagy csapat.Ma is szerencsémre tanúja voltam egy ragadozó támadásnak,de olyan gyorsan lezajlott,hogy azt sem tudtam megállapítani milyen madár követte el és sikeres volt-e?A rigók hirtelen felrebbentek és nagyon gyorsan megindultak szanaszét,riasztó hangot adva.Erre az egész csapat felszállt és csak a beérkező szürke csíkot láttam,amint közéjük vág de egy nyárfa csoport miatt nem tudom mi lett a történet vége és aránylag hamar a rend is pár perc után vissza állt.Szeretem a fenyőrigókat  mert annyira rendes tőlük,hogy itt telelnek nagy  csapataikkal minden évben,színesítve a komor,néha szomorkás napokat.Térjünk vissza a vizek mellé:Varsádon is befagytak a halastavak.Néhány nagy kócsag és szürke gém azonban kitelel, a kifolyóknál talál eleséget.A légtér urai a réti sasok is éhesek,nem könnyű a táplálék szerzés számukra.Dögöt,vadászok által kizsigerelt maradékokat keresnek hűséges alattvalóikkal a dolmányos varjakkal.Nagyon érdekesnek találom,hogy a szemtelen varjak pár centire vannak a hatalmas csőrtől és karmoktól de nem kell félniük mert a sasok nem bántják öket,legalábbis én még nem láttam.Három fiatal sassal találkoztam,a jégen tépett az egyik valamit,kettőt pedig a levegőben figyelhettem meg.Réti sassal újabban Tihanyban is "összefutok ",pl ma is kettő üldögélt a rév előtti szakaszon a jégen (nem kell Varsádra utazni ,hogy lássam őket).Kevesebb madár volt ma mint dec. 24.-én és iszonyú hideg jeges szél.Tőkés réce és kerce sok volt de bukókat,búvárokat nem láttam.A mai képek a tihanyi hangulatot próbálják vissza adni + néhány réti sasos kép.

Téli Balaton

2010.12.24. 23:55

 Tihanyban jártam ma, az utolsó szabad vízfelületet vettem szemügyre.A kompok járnak még és ez miatt nem fagy be egyenlőre a tihanyi és szántódi rév között egy 100m széles folyosó.Kicsit párás idő volt de szép,igazi téli fények voltak.Több száz,de inkább ezres nagyságrendben voltak a madarak.Bukó és úszó récék,sirályok ,szárcsák,kárókatonák.Nagy és kisbukók,üstökös réce,réti sas színesítette a palettát.A légtérben folyamatosan vadlúd csapatok tüntek fel hol kisebb,hol igen nagy létszámban.Sajnos jobbára a déli oldalon repültek ezért megfigyelésük nehezebb volt.A táplálkozó területükről napközben vissza járnak inni,tollászkodni a Balatonra.

A téli jeges Balaton mindig nagyon tetszett.A jégről egyik következő bejegyzésemben bővebben is írni fogok.A mai képek a kikötő környékén és a révnél készültek.

December eleje II.

2010.12.05. 21:25

 Kemény tél van.A kertet 25-30cm-es hó  borítja plussz az esők miatt jégréteg is van a hó alatt.A kerti tóban 3 cm vastag vastag jégpáncél alatt nem tudom mi lehet a halaimmal.Ma feltörtem,hogy oxigén jusson be és az esetleges gázok kimehessenek a résen.Szerintem kibírják,de márciusban majd kiderül minden.Az etetőkön élénk a forgalom.Szén és kékcinegék,zöldikék,erdei pintyek,balkáni gerlék,szajkók,fekete rigók,tengelicek a rendszeres látogatók.Van vörösbegy,házi rozsdafarkú,balkáni fakopáncs és persze karvaly is megjelenik néha, nagy riadalmat okozva.Egyik nap sárgafejű királykák is meglátogatták a kertet.Nagyon kedves kis madarak és nem is félénkek.Ebéd után az állatkerten keresztül felmentem a gulya-dombi parkerdőbe de nem volt szerencsém mert sportíjjászat miatt lezárták az erdei utakat.Nem tudom ki töltötte tavaly az etetőket az erdőben de sajnos az idén üresek egyikben sem volt etetőanyag.Holnap megpróbálom felhívni az állatkertet hátha tesznek ki szotyit. Ma a téli állatkertről készítettem fotókat:

December eleje

2010.12.04. 21:06

 Szerencsére még nincs befagyva a Balaton,ez azt jelenti,hogy a vízi élet elég élénk.Jóval kevesebb hó esett a napokban lent a parton mint Veszprémben.A Nosztori-tetőtől lefelé fogy a hóréteg vastagsága,a partra leérve csak lepel van.Sok madár volt Csopakon és Füreden is, többre helyre sajna ma sem volt időm.Kibővültek a szárcsa csapatok vannak tőkések kontyosok,kercerécék,kárókatonák sirályok bőven.A füredi parti sétányon két kisbukót is felfedeztem,egy hímet és egy tojót.A hattyúk eltűntek, ma csak kettőt láttam,A dankák és a tőkésrécék uralták a vizet.A mai nap fotói:  1,a kárókatonák pihenő fája 2,3, dankasirály portrék  4,kisbukók

Szerző: Csabicsek

1 komment

Varsádon VIII.

2010.11.29. 22:46

 Beköszöntött az idei tél.Nem szokatlan dolog a novemberi havazás korábban is volt már rá példa,csak mindig a Közútkezelő Kht-t lepi meg.Varsádon jártam a hétvégén,de most kicsit kevesebb idő jutott madarászatra .Ezen a vidéken jóval kevesebb hó esett mint Veszprémben így kerékpárral tudtam tenni egy kört a tavak körül.Létszámban a fenyőrigók voltak legtöbben, sőt néhány szőlőrigó is felbukkant csapataikban.Az erdőszélen és a nádasban sok szén és kékcinegét láttam őszapókkal vegyesen, barátcinegéket viszont hiányoltam.Vörösbegyek,csúszkák,harkályfélék (volt egy fekete harkály is) hangoskodtak a fákon.A vízparton szürke gémek és nagy kócsagok várták a zsákmányt.Az egyik tavon csörgő réce csapat úszkált a zsombékos részen,hangos füttyögésük messziről elárulta jelenlétüket.Volt néhány búbos vöcsök és persze tőkés réce is.A kopasz fákon hamarabb észrevenni a madarakat,főleg ha réti sas az illető madár.Három fiatal sassal találkoztam,túlzottan nem is voltak félénkek,de a tisztes távolságot azért betartották.Ragadozók közül karvalyt és egerészölyvet láttam,utóbbi nem szívlelte területén a fajtársakat,de még a sast sem.A mai képek: 1, 2, november végi hangulat a tóparton

 Rövid értekezést szeretnék a témáról írni.Előkerül időnként a kérdés mi az oka a madarak repülési formációjának,miért pont ék ill.v-alakban teszik ezt.Leginkább a nagytestű vízi szárnyasokra (hattyúk,libák,kárókatonák,récék,bukók...stb)daru és gólyafélékre jellemző ez a repülési mód.Mindenki látott már vonuló csapatokat .Gyönyörű látvány ahogy az alkonyi fényekben elhúz egy 150 példányt számláló daru csapat.Ők nagyon magasan vonulnak,igazából teljesen más körülmények között mintha a talaj közelében lennének.Sokkal hidegebb van,erős áramlatok vannak amelyek segíthetik ,de gátolhatják is őket útjuk közben.Valószínű jó meteorológusok is mert gondolom az időjárási frontokat is a hasznukra fordítják.Melegfront esetén pl.meleg levegő áramlik a hideg felé.Mivel a meleg levegő könnyebb és gyorsabban mozog , a meleg levegő lassan felsiklik a hideg levegőre, miközben maga előtt tolja a hideg légtömeget. Akár ennek segítségét is igénybe vehetik.(saját teória).Az ék alakra visszatérve:A madarak az aerodinamika vívmányait hasznosítják,a repülés közben keletkező légörvényeket állítják szolgálatukba.Az élen haladó madárnak kell a "légfalban"utat törni ,a következők pedig szépen besorolnak egymás után és az előttük repülők által létrehozott légüres térben lavíroznak.Ezenkívül az is segíthet,hogy a mögötte lévő madár tolja maga előtt a levegőt és ez segítheti az előtte repülőt,vagyis a sor végét záró madárnak is többet kell teljesíteni a többieknél.Van olyan vélemény ,hogy az élen haladó madár bizonyos táv megtétele után átadja a vezetést és beáll pihenni a bolyba,majd jön a következő.Nem gondolnám ,hogy az egész csapat sorra kerül,hanem csak az erős tapasztalt "seniorok".Ők végzik váltva a vezetést.(saját teoria)Ilyenkor megbomlik változik az alakzat előfordul,hogy ketté válik.Valószínű az esetleg gyengébb fiatalabb madarakat ha lemaradnának segítik valamilyen módon,ha nem megy akkor viszont megpecsételődött a sorsuk.Van aki azt mondja ,ez alakzat csak arra szolgál,hogy jól lássanak a madarak,ezért húzodnak a másik mellé és semmi köze a dolgoknak a fizikához.Én erre azt mondom,hogy annyira erős az ösztön bennük,hogy már két madár is vonalba rendeződik,de tuti nem a jó látás miatt.Az evolúció során mindent megtanultak ami hasznukra lehet az életük során és ebbe az ék alakzatú repülés is beletartozik.Mai megfigyelésem ezzel kapcsolatban a Balatonon volt Csopakon.A kárókatonák szintén ezt a szisztémát használják és ma az ő figyelésükre szántam 1órát.Ismét megszállták a palóznaki kemping fáit és az öböl köveit a fekete ruhás halevők.Közel 1000 példány kis és nagy kárókatona pihenőhelye a téli szezonban a jég beálltáig ez a hely.Minden fehérlik az ürüléküktől a fák kilométerekről látszanak úgy virítanak.Alacsonyan a víz felett közlekednek vonal,vagy ék alakban.Az élen haladó madár folyamatos szárnycsapásokkal repül de a másodiktól hátrafelé mindegyik bekkel közben azaz siklásokat is beiktat.Az első sohasem,ő rendületlenül viszi a társaságot és nem pihen .Itt rövid távokról van szó vezető cserét nem láttam.A madarak a legkisebb változást lereagálják és ezért hullámzik a vonal ha veszít magasságából az első,vagy emelkedik.Mostantól jobban figyelem majd a V betűs madárrajokat.Hogy a pontos igazság mi azt okos emberek vizsgálták ,vizsgálják jelenleg is én a saját verziómat osztottam meg olvasóimmal.

Évforduló

2010.11.14. 21:35

 Egy éve indítottam útjára blogomat.Igazából nem szeretnék statisztikát készíteni,inkább csak gyorsan átfutottam a bejegyzések listáját és felidéztem magamban a hozzájuk kapcsolódó élményeket.Köszönettel tartozom olvasóimnak és főleg kommentező olvasóimnak, akik hozzászólásaikkal bíztattak illetve színesítették az oldalt.Cseszneki bejegyzés volt az első,ezért úgy gondoltam 1 év elteltével újra ellátogatok hátha ott repkednek a havasi szürkebegyek,esetleg hajnalmadarak!Sajnos most másfelé jártak ezek a számomra kedves madarak,de sebaj hosszú még a téli szezon.Ami ma és tegnap is inkább tavaszi volt.Öröm hallgatni reggelente a vörösbegyeket,ökörszemeket ahogy énekelnek.Vannak házi rozsdák is a kertben de őket nem hallottam .Szóval nem jártam sikerrel a Bakonyban.Voltam Hárskút,Lókút környékén is de néhány egerész ölyvön és egy nagyobb fenyő rigó csapaton( volt velük pár seregély is) kívül nem láttam sok mindent.A mai képek a blog névadójáról ill. a mai túráról készültek.1.Séd-völgy ma reggel,  2.Benedek-hegy, 3. Cseszneki-vár,  4.Hárskút környékén is óriás bükkösök válnak a fűrészek áldozatává.

Szerző: Csabicsek

2 komment

Varsádon VII.

2010.11.07. 19:57

 Két hónapja jártam utoljára Tolnában madarászni.Novemberre nem teljesen jellemző 20 fok körüli hőmérséklet, szép napos idő volt egész hétvégén.A halastavak környékét jártam be kerékpárral,az erdőkbe nem voltam, csak a tó feletti bokros domboldalakat kerestem fel.Az első két tónál néhány tőkésrécén és búbos vöcsökön kívül nem láttam sok mindent.Kicsit tovább haladva népes holló csapatra bukkantam .Hangos korrogással vették tudomásul jelenlétem,aztán kifigyeltek egy egerészölyvet az egyik szántóföldön,körbe vették de nem jutott nekik a maradékból.A nap folyamán több helyen is találkoztam velük.Nagy őrgébicset viszont hiányoltam egy sem volt a környéken.A kék cinegék sokfelé előfordultak,kisebb vonuló csapatok keresgéltek a nád között.Ahogy haladtam a következő tavak felé egyre több sirály bukkant fel a légtérben.Jobbára dankák voltak de nagy sirályok is jócskán.A 4-es tóhoz érve egyre erősödő sivításuk,veszekedő hangjuk is hallhatóvá vált.A tó le volt eresztve és a terített asztal vagyis a tó meder fehérlett a sirályoktól és a kócsagoktól.Különleges élmény a veszekedő rikácsoló  kavargó sokadalom.A szürke gémek óvatosabbak voltak, ők a tó melletti szántóról figyelték az eseményeket.Vagy már jól laktak, mert volt olyan is amelyik "fekve" napozott.A dankák sodródtak a vízzel és bőszen vagdalva szedték a kis halakat.A vihar sirályok és a sárgalábúak kimértebben szedegettek,a kócsagok meg a szokásos türelmes taktikájukkal pontos célzással szerezték zsákmányukat.Parti madár egy sem volt.Tovább haladva lápos részen folyik tovább a következő tóig a Dónát-patak.Itt csízek szedegették az égerfák terméseit,fenyőpintyek és süvöltők is színesítették a mai választékot .Úzdig nem mentem el mert a többi tó víz alatt volt és elég kihaltnak tűntek leszámítva 5-6 kárókatonát.Hazafelé menet végre a réti sasok is megjöttek és egy kis sólyom vadászatát is megfigyelhettem egy szántó felett.Tettem egy kitérőt,meglátogattam a "karvaly poszátás-tetőt".Tavasszal a nyíló bokrok  bódító virágillatával,most pedig a beérett termések piros ill.kék színpompájával varázsolt el a hely.Reméltem ,hogy lesznek rigófélék,de néhány fekete rigón kívül nem láttam még a téli vendégeket a  szőlő és fenyő rigókat.A fűből réti pityerek repültek fel és egy kör megtétele után vissza is tértek A kiinduló helyükre biztos finom eleséget találtak ott.A mai nap képei:  1,reggel a tónál  2,gémek a parton   3,sirályok és kócsagok  4,5,6, " karvalyposzátás-tetőn"

Léprigó és nagy őrgébics

2010.10.31. 20:42

 Megkezdtem a madarak téli etetését.Előreláthatólag 4 etetőt fogok üzemeltetni,jelenleg csak egy van feltöltve,a többivel kicsit várok a zord idő beköszöntéig.Az itthoni ami már működik egész komoly forgalmat bonyolít.Főleg széncinkék látogatják,de láttam erdei pintyet és kék cinegét is.Igazából akkor indul a nagyüzem mikor az első hó megjön,de egy kis ide szoktatás nem árt.Délután rövid sétát tettem a lőtér egyik bokros szakaszán,(ahol tavasszal a fülemülék énekét csodáltam a vasúti töltés környékén).Ők már rég melegebb tájakon tartózkodnak,de azért maradtak más madarak szerencsére.A nyílt füves területen seregélyek keresgéltek rovarokat,néhány dolmányos varjú társaságában,a bokrosban citrom sármányok,széncinegék,zöldikék tanyáztak.Kisebb csapat léprigó bogyókat keresgélt,10-15-en lehettek.Jellegzetes zrrr.. hangjuk messziről elárulta jelenlétüket.Az itt előforduló rigók közül a legtermetesebbek, a külső megjelenésre hasonló énekes rigónál 5-6 centiméterrel nagyobbak.Kedvenc eledele a fagyöngy,a különféle bogyók és persze a földigiliszta amit ilyenkor már egyre kevesebbet talál.Elég morcos madár hírében áll a fészkét és a táplálkozó területét keményen védelmezi.Persze van más madárfaj is amelyik hasonlóan kényes a területére,ilyen madár pl.a nagy őrgébics .Ha  találkoznak, egész jó kis csaták alakulhatnak ki közöttük.Ez történt ma is.A gébics különösen elemében volt mert ő megtámadta a környék összes madarát nem csak a léprigókat.A legkomikusabb volt amikor egy nagy fakopáncsba is belekötött.A harkály a kopácsolással volt elfoglalva leginkább de a gébics időről időre megjelent és megtámadta,de ő nem hagyta magát erős ,hegyes csőrével vitézül helytállt.Nekem úgy tűnt mintha a gébics énekelt is volna időnként a harcok szünetében,de lehet ,hogy csak halucináltam.A légtérben magasan denevérek vadásztak egész idő alatt,sajnos a fajukat nem tudom megmondani,méretileg a nagy denevérek közé tartoznak.Egy sast is észleltem a távolban de határozása a nagy távolság miatt esélytelen volt.Csatár felett repült dél,délnyugati irányba egyenletes szárnycsapásokkal  ill. rövidebb siklásokkal.A mai időjárásra semmi panasz nem lehetett,remélem marad így egy darabig!

Október vége

2010.10.24. 19:46

 Rég jártam a Séd-völgyben,gondoltam megnézem hogy "halad" a projekt a patak mentén.Készítettem fotókat felülről is mert a területre még mindig  nem lehet bemenni.Úgy tűnik az okt.-23.ikai átadás sem jött össze.Ami már majdnem kész jól néz ki de véleményem szerint túl sok fa esett áldozatul az építkezésnek.Az erdőben kevés madár volt.Őszapók,cinege-félék,harkályok,szajkók.A vörösbegyek már már tavaszi hangulatot teremtettek hangos énekükkel.Keresztcsőrű csapatok többször átszálltak felettem és inni is láttam őket az egyik pocsolyánál.A megszokott fájukon ott vannak a léprigók,ők is hangosak voltak ma.Kimentem az erdőből megnézni a tavalyi kenderikés helyet is .Na idén télen biztos nem tudom megfigyelni nagy csapataikat,éppen tárcsázták a területet.A traktor által megforgatott friss rögökön barázda billegetők rovarásztak ,kb.40 példány billegett a barázdákon.A szántó melletti bokros gyümölcsösben házi rozsdák tartózkodtak jó páran.Ők is kihasználták a terített asztalt,ki kiszálltak táplálékért a szántásra.Itthon a kertben a maradék bogyóféléken barátposzátákat láttam,itt is vannak vörösbegyek,szén és kék cinegék,rozsda farkú és a karvaly is megjelenik időnként.A képek:1.,2.,3.,4.,5 a projekt jelenlegi állása,  6.,a nyári viharok nyoma, 7.,furcsa foltok vannak néhány fa levelén(betegség?) 8.,erdei út falevelekkel,9.,templom tornyok, 10.,van még virág is az erdőben,  11.,makik a kerítésen kívülről

Keresztcsőrű

2010.10.20. 21:51

  •  A tavalyi szezonban  (2009-2010 tele) nem tapasztaltam keresztcsőrűek/loxia  curvirostra/ jelenlétét Veszprémben ill.a környéken.Teljesen kiszámíthatatlan a megjelenésük nem igazán számítanak rendszeres látogatónak.A táplálék bőség jelentősen befolyásolja vándorlásukat.A Magyarországon ritka költőfajnak számító madár 2009 tavaszán fészkelt Veszprém egyik temetőjében.Valószínű itt maradtak a téli invázióból.A 2008-09-es télen sok megfigyelés volt az ország területén és Veszprémben is.A Séd-völgy fenyőfáin a Gulya-dombon,de a városban is több helyen felbukkantak.Én szinte minden nap hallottam őket .Most ismét megjelentek tegnap és ma is láttam és hallottam átrepülőket a városban.10-12-es csapatok voltak és ez most bíztató az idei megfigyelések szempontjából.Szépnek nem mondanám ezeket a madarakat,a kapcsolattartó hangjuk  magas gippegés éneküket még nem volt szerencsém hallani.Fő táplálékuk a fenyömag,ezt akrobatikus mozgással,csimpaszkodva szerzik meg speciális csőrükkel.Szétfeszítik a tobozokat erős csőrükkel és a nyelvükkel kihorgásszák belsejükből a magokat.Tollazatuk változatos én láttam szürkét pirosast,zöldes,sárgás színűt is.Fotót nem könnyű róluk készíteni mert általában a fenyők tetején táplálkoznak és elég óvatos madarak.

Van még fecske

2010.10.03. 22:03

 Ma  délután az Ajka és Devecser közötti horgásztónál jártam.A meteorológia előrejelzésével ellentétben hűvös szeles idő fogadott.A nap még percekre sem bújt elő,ennek ellenére jópáran várták a szerencsét a parton .Egyetlen fogást sem láttam úgy látszik a halaknak sem tetszett az idő.Én inkább a madarakra voltam kíváncsi.Három kis sirály vadászott fáradhatatlanul egész délután a tavon,szinte leszállás nélkül.Időnként hollók repültek át a tó felett és egerészölyvek köröztek a magasban.Felbukkant egy nagyobb csapat kékgalamb is,de hamar el is hagyták a területet.Nemúgy a fecskék!Tegnap Veszprém határában láttam néhányukat,ezt  le is írtam,de meglepetésemre ma itt nagyon sok fecskét láttam.Már ezért is megérte eljönni!Igazából nem tudtam pontosan megszámolni mennyien voltak.Kavargó csapataik végig a tó nyugat é-nyugati végénél lévő erdős  rész felett tartózkodtak.Vagyis találtak egy megfelelő táplálkozó területet.A füstik bejöttek a tóra is ,a vízről kapkodtak fel rovarokat.Egyikük összetűzésbe is keveredett egy barázdabillegetővel a levegőben, a billegető volt határozottabb.Szóval egész nagy létszámú fecske csapatok vannak még a környéken csak rájuk kell bukkanni.Hazafelé libázásra alkalmas területeket láttam ,ha időm lesz visszajövök télen is erre a vidékre.

 Érkeznek a téli madárvendégek. Tegnap lesétáltam a Séd-völgybe,de sajnos még minden hol "építkezés folyik".Illetve nem folyik,mert rendkívül nehezen akar elkészülni a milliárdos beruházás.Az hogy aug.20-ra nem készült el egy dolog,de okt.23-ra sem fog az 1000%!A felháborító az,hogy ezen túlzottan senki sem izgatja magát.Talán jövő tavasszal átadják!Én ezt a tesze-toszaságot teljes mértékben a város vezetés gyengeségének tulajdonítom.( az útfelújítások körüli katasztrofális állapotokról és a város bevezető útja mellett kialakult törmelék ,sitt lerakatról nem is beszélve)Ezekért ki a felelős jó lenne megtudni,lenne hozzá néhány keresetlen szavam!20 km-re a parton van egy város úgy hívják Balatonfüred,nem kell messzire menni tehát ha jó példát szeretnének látni.Ha ott tudják értelmesen ,sikeresen meg persze határidőre felhasználni a nehezen előteremtett milliókat,akkor itt mi az akadálya?Valószínű a hozzá nemértés vagy valami más?Na hagyjuk!Elnézést kicsit eltértem a blog jellegétől,de ez már nagyon kikívánkozot belőlem.

Szóval megjöttek a Sédre a hegyi billegetők ,tegnap egy rövid szakaszt jártam be.A Gizella-hotel és a Betekints-szálló között 6 példányt láttam.A bokrosban vörösbegyek,cinegék rigók hangoskodtak.Ma délelőtt kisétáltam nagy őrgébicset keresni.Hamar meg is lett,az évek óta bejáratott területen,most épp a villanyvezetéken ülve találtam meg.Általában 3-4 példány szokott a környéken telelni,persze tisztes távolságra egymástól.Biztos megjönnek majd a többiek is.Közben egy 6-7 tagú füstifecske csapat repült át felettem dél felé gyors tempóban.Kicsit lemaradtak a többiektől de remélhetőleg sikerül a hosszú útjuk!

Karvaly

2010.09.26. 22:14

 Sajnos a hétvégén  nem tudtam madarászni,ezért egy pár nappal korábbi élményemet írom le.Csütörtökön remek napos idő volt,a szüleimnél voltam ebédelni.Kertvárosi  csendes övezet,sok fával tujákkal, bokrokkal,a szomszédban csirkét is tartanak,ideális környezet verebeknek,kistestű énekeseknek.Van is belőlük bőven szerencsére.Nyitott ablaknál ebédeltünk,amikor hirtelen nagy riasztásba kezdtek a madarak.Rigók cinegék,verebek vészjelző hangját hallottam és rögtön meg is érkezett a riadalom előidézője egy karvaly hím személyében.Szürke csíkként csapódott a bokrok közé,de elvétette a támadást.Karvalyunk ezt nem hagyta annyiban,leszállt az egyik fa tövébe a fagyalbokrok közelébe.Elkezdett sétálgatni  a földön,persze a villogó sárga szeme folyamatosan a környéket pásztázta.Ebbe én is bele tartoztam mert az ablak 5m-re volt a tetthelytől.Kisétált a kerti útra ,kicsit távolabbra a bokortól ahol a verebek lapultak.A cinegék közben folytatták a riasztást,csak úgy zengett a környék.A karvaly teljesen ura volt a helyzetnek,várt türelmesen,abszolút nem zavarta a jelenlétem a nyitott ablakban.Hirtelen felrepült,egyenesen a bokor irányába,ezt már nem bírták cérnával a verebek.Hárman kirepültek,ilyedt hanggaL,persze madarunk csak erre várt.Egyenesen a karmai között végezte földi pályafutását egyikük .Kicsit szorította szegénykét a fa alatt,aztán felrepült vele a szomszéd cseresznye fájára. Tanácstalan volt az ebéd helyszínével kapcsolatban,de harmadjára sikerült egy vastag lefűrészelt ágon megállapodnia.Repültek a tollak és néha rám pillantva elkezdett falatozni.Így történt,hogy „ együtt” ebédelhettem egy karvallyal.Nekem mennem kellet a dolgomra de ő hozzávetőleg még 1 órát töltött az ágon nyugodt emésztéssel.