Egy felhívást szeretnék megosztani olvasóimmal!Ha valaki tudna segíteni a nemes cél érdekében,  a csatolt dokumentumokban megtalálja a szervezők elérhetőségét.

Felhívás Madárbarátokhoz!

Az elmúlt esztendőben a Magyar Madártani Egyesület Veszprém megyei csoportja a Balaton- Felvidéki Nemzeti parkkal karöltve megkezdte a felkészülést Csörgey Titusz ornitológus halála 50. évfordulójáról való méltó megemlékezésre, amihez kérjük az Önök támogatását is. A Nemzeti Parkkal egyeztetett szándékunk szerint egy bronz mellszobrot, 5/4-es méretben (70/60cm), állítanánk a Park csopaki központjának kertjében, ami egy későbbi emlékhely alapja lehetne. A szobrászokkal tárgyalva, 2,0 - 2,5 millió Ft-ra lenne szükség ahhoz, hogy a mellszobor 2011. december 16-ra elkészülhessen, a pénzt május – június hónapra szeretnénk előteremteni.   Emiatt keresünk támogatókat a természettudomány, az MME helyi csoportjai, szakosztályai, alapítványai részéről, illetve minden a téma iránt elkötelezett emberek közül, bízva megértő egyetértésüket az elképzelésünkhöz.

A szobor állítás miértjét a mellékelt rövid életrajzban mutatjuk be, szeretnénk, ha az ilyen tudós embereknek nem veszne nyoma a mai világ nagy rohanásában. Természetesen a Nemzeti Park és magam is, az egyesület támogatásával, folyamatosan keressük a szponzorokat, helyieket, de tőlünk távolabbiakat is. A pénzadomány gyűjtését csak akkor kezdjük meg, ha előzetesen kiderül annak teljesíthetősége. A pénzt az egyesület elkülönített számlájára gyűjtenénk, és annak felhasználásáról tételesen elszámolnánk. Várjuk szíves válaszukat, az MME 18. sz. Veszprém megyei csoportja nevében, tisztelettel: Szelle Ernő

Telefon: 88/ 410 640; mobilszám: 30/ 562 0018

            E-mail cím: szellemme@invitel.hu                                                                                                                                                                                                     

  Csörgey Titusz (1875. 08. 12 Nezsider – 1961. 12. 16. Tapolca)

A Fertő tó melletti Nezsideren született, eredeti családneve Uhlig, 1900-ban veszi fel anyai nagyszülei Csörgey nevét. Iskoláit Pozsonyban, majd Sopronban végzi, 1893-ban kerül a budapesti Pázmány Péter Egyetem bölcsész karára, ahol zoológiát tanul id. Entznél. 1895-ben Herman Ottó mellé kerül gyakornoknak az Ornithológiai Központhoz. Herman Ottó mellett kedvet kapott a művészethez, a madár illusztrációhoz, Tőle kap megbízást a Petényi hagyaték feldolgozásához. Emiatt felhagy az egyetemmel és 1904-ben magyar, majd 1905-ben német nyelven kiadatja Petényi jegyzeteit, az értékes forrásmunka rendezése mellett gyönyörű képekkel illusztrálta azt. Szintén ő illusztrálta Herman Ottó „ A madarak hasznáról és káráról” című könyvét, melynek későbbi kiadásait színes festményekkel egészítette ki. 1900-ban katonai szolgálatra rendelik, innen a tüdőbetegsége miatt idő előtt leszerelik, gyógyulása érdekében Herman kijárja, hogy gyógyulni az Adria mellé mehessen. Az 5 hónapi spalatói (ma Split) madármegfigyelés a tudományos eredmények mellett a gyógyulását is meghozta. 1903-ban Seebachba megy Berlepsch-hez, a madárvédelem atyjához, ennek hasznát könyveiben mutatja be. „Útmutató a mesterséges fészekoduk alkalmazásához”, majd a „Madárvédelem a kertbenc. kiadványaival a magyar madárvédelem alapjait tette le, az utóbbi 10 kiadást ért meg. Az idő múlásával és Herman Ottó halálával ráhárulnak az adminisztratív ügyek, majd a „Központ” ideiglenes vezetése. Igaz, hogy Chernel István személyében találnak igazgatót, aki Kőszegen él, így a napi adminisztráció Csörgey-re marad.

1922-ben Chernel, a nátha-járvány következtében meghal és így most már őt bízzák meg az igazgatói teendőkkel, nehéz időkben veszi át az intézetet, de segítségére jön Schenk Jakab tudományos tekintélyével, Chernel István özvegye és Warga Kálmán leveszi válláról a minisztériumba járás terheit, ekkor nevezik ki Vasvári Miklóst is az intézethez. Ez időben telepszik meg Csörgey Veszprém megyében, a Földművelésügyi Minisztérium ekkor parcelláztat telkeket Salföld balatoni oldalán, ez a település a mai Ábrahámhegy lett, amely túlnőtte az anyaközséget és kivált abból. Egy nagyon egyszerű parasztházat vesz, kollégái is ide települnek (Schenk; Hámori; Grenczer; Kerekes) Ez a környezet felel meg a visszahúzódó természetének, horgászás közben a Balaton madarait is figyelemmel kíséri. Több szervezetnek is tagja lesz, nagyra tartja a Tiszántúli Madárvédő Egyesület tiszteletbeli tagságát (1934), 1934-ben díszdoktorrá avatja a debreceni tudományegyetem.

1935-ben vonul nyugdíjba, mint kísérleti főigazgató, ettől kezdve teljesen Veszprém megyei lesz, és ritkán hagyja el Ábrahámhegyet, évente egyszer Pestre látogat, majd később elmaradnak útjai. Inkább a Mecseki Madárvédő Egyesület összejöveteleit keresi fel, ahol komoly madárvédelmi munka folyik és ez számára oly kedves. Szívügye volt a baranya-kárászi fészekodu gyár létrejötte (Kühnel Márton).

Ábrahámhegy meghozza számára a nyugalmat, idős kora ellenére még felkeresi a Kornyi-tavat, melyről jelentést készít. Többen meglátogatják régi munkatársai közül, de van látogatója külföldről is. Öreg korára nehéz a helyzete, de nem hagyja el magát, igaz a sok háztartási munka egyre jobban ártott neki, hallása is gyorsan romlott, végül feleségével együtt így került be a tapolcai kórházba. Egy héten belül mindketten, csendben elhunytak, Csörgey Titusz 1961. december 16-án. Házában rövid ideig egy múzeum jött létre, de az nem sokáig maradt meg, jelenleg az ábrahámhegyi önkormányzat épületében egy kis emlékszoba hív emlékezésre  (Keve András nyomán összeállította:Szelle Ernő).      A következő képen Csörgey látható Keve Andrással

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.